Jósvafői beszámolók a médában

echoTV250Büszkék vagyunk rá, hogy a Huculösvénnyel karöltve a 2. Nemzetközi Patkolókovács Versenyről is szó esett a médiában.

Hiszen egy-egy ilyen versenynek nem csupán az a célja, hogy a patkolókovácsok barátságos keretek között és jó hangulatban megméressenek, de az is, hogy a készpatkók és csodaragasztók világában is tovább éljen a régiek tudása.

.

Egy patkolókovács nem fémműves – de ha jól tudja alakítani a vasat, a munkáját is jobban, hatékonyabban végzi el. Egy patkolókovácsnak a számára új, ismeretlen lónak is meg kell tudnia csinálni a tökéletes patkót – ehhez pedig “gyakorlott” szem és egy kis matematika is kell. Számunkra erről is szólt ez a verseny. De legalább ugyanennyire arról is, hogy a lovasoknak, lótartóknak bepillantást engedjünk a patkolókovács szakma rejtelmeibe, hogy megmutassuk, mit is tud egy igazán jó patkolókovács. Ezért is külön öröm, ha a médiában láthatjuk viszont ezeket a híreket.

Echo TV – Kincsünk a ló:

echoTV
Echo TV: Kincsünk a ló – 2013. augusztus 25., vasárnap 21:30

Putnok Tv:


Forrás: Putnok Városi Televízió

Magyar Hírlap: Versenyben a Kárpátok pónijával

… Az Aggteleki Nemzeti Park területén, Jósvafőn rendeztek lovas- és patkolókovács-versenyt a hétvégén. Az utóbbi megmérettetésre az ország minden pontjáról és külföldről is érkeztek versenyzők. A nemzetközi rendezvény fővédnöke Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter volt, a szombati ünnepélyes megnyitón pedig Riz Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője méltatta az eseményt.

Fél év kemény edzés

Lapunk szombaton járt a helyszínen, amikor épp a fogathajtó-verseny zajlott. Itt beszélgettünk a „hazai” fogathajtóval, Boros Krisztiánnal, aki, mint kiderült, egyben a Jósvafői Hucul Ménes vezetője is, immáron hét esztendeje. A Szilvásváradról elszármazott, 29 éves fiatalember korábban lipicai lovakat hajtott, egy patkolókovács barátjának köszönhetően került az Aggteleki Nemzeti Park jósvafői méneséhez. Ekkor cserélte le a lipicaia­kat az ősi vadlovakra emlékeztető huculokra, amelyeknek egyetlen hazai törzstenyészete itt, Jósvafőn található. A hucul lovak szakértője úgy véli, ennek a fajtának sokkal erősebb az idegrendszere, és jóval könnyebben regenerálódik, mint társai. Ez pedig a versenyek során meglehetősen nagy előnynek számít.

„Nagyon kiegyensúlyozott állatok, ellentétben más fajtákkal, náluk nem fordul elő, hogy például nem esznek a versenyek során. Így súlyveszteségük sincs” – sorolja a hucul lovak előnyeit az állomány vezetője. Lapunknak azt is elárulta, hogy a lipicaiak után nem volt egyszerű megszoknia ezt az alacsony fajtát, amelynek marmagassága nem haladja meg a 145 centimétert, ám alig egy év közös munka után már bajnokságot nyert egy lengyel versenyen.

… Az információs sátorban találkoztunk Veress Balázzsal, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatójával, aki szerint meglehetősen erős idegenforgalmi vonzerőnek számít a rendezvény. Megtudtuk azt is, hogy az alig kétszázötven lelket számláló Jósvafő létszáma ilyenkor csaknem a tízszeresére növekszik.

Száznyolcvanöt kilométer

Veress Balázs közölte, igyekeznek erősíteni a nemzetközi kapcsolataikat, ennek keretében szeptemberben hucul lovastúrát indítanak a lengyelek országos bajnokságára. Jósvafőtől a verseny helyszínéig, Gladyszówig mintegy 400 kilométert tesznek meg a lovasok, akikhez szlovák, osztrák, és lengyel versenyzők is csatlakoznak.

… A fogathajtás, a díjugratás, valamint a huculösvény versenyszámai mellett a legnagyobb sikert kétségtelenül a patkókészítés aratta. A nemzetközi patkolókovács-verseny keretében ügyes kezű magyar, cseh, szlovák és lengyel kovácsok mutatták be a különféle nemzeti iskolák technológiai sajátosságait.

A mezőny legesélyesebbével, a tavalyi patkolókovács-verseny bajnokával, Pródán Norberttel beszélgettünk, miután a vörösen izzó patkót hideg vízbe mártotta, s a versenyszám után megpihent kicsit. A debreceni fiatalember nagyon szereti a nem éppen könnyű szakmáját. Mint mondta, imádja a hivatását, gyermekkora óta patkolókovácsnak készült. A lelkesedés oka pedig nem más, mint a lovak iránti rajongása. „Egészen fiatalon megtanultam lovagolni, és attól kezdve tudtam, hogy valamilyen módon a lovak közelében szeretnék tevékenykedni. Pályaválasztáskor már nem voltak kétségeim” – mesélte. Pródán Norbert Debrecenben tanulta ki a szakma csínját-bínját, díszmű-és mezőgazdasági kovács szakmában. Helyezései mellett büszke arra is, hogy meg tud élni ebből a nem éppen divatos mesterségből. Az Európa-és világbajnokságot is megjárt patkolókovács négy esztendőn át tanult a szakma elismert képviselőjétől Németországban. Elmondta, bár vannak sajátos fogások, különös technológiák, ám alapvetően ez a mesterség nem változott az idők folyamán. Egy dolgot azért mégis kiemelt, korábban a lovat vitték a kovácshoz patkolni, ma azonban a hagyományos eszközökkel felszerelt, mobil kovácsműhelyt „kötik” az autóhoz, s a kovács megy a lóhoz.

A hazai patkolókovácsokat egyébiránt Ormándi Zsolt szervezte csapattá, amikor is 2006-ban megalapította a Magyar Patkolókovácsok Egyesületét. Az elnök – akit szakmai körökben nemes egyszerűséggel lócipésznek neveznek – lapunknak elmondta, azzal a céllal hívták életre az egyesületet, hogy a szakmát régi rangjára emeljék. Ormándi Zsolttól megtudtuk, hogy az üllői központú kovácsszövetség létszáma mára meghaladja a félszázat, s a patkolókovács-bemutatók és -versenyek szervezése mellett a szakmai képzés színvonalának emelése, oktatási tematikák kidolgozása, gyakorlati helyek biztosítása a fő feladatuk.

Kégl Ildikó 2013. augusztus 19., hétfő
A teljes cikk itt olvasható: Versenyben a Kárpátok pónijával >>

Kapcsolódó oldalak:

Elkészült a hivatalos versenyvideó >>
Fényképek: Jósvafő 2013 >>
Pródán idén is mindent vitt >>

Kommentek

Vélemény, hozzászólás?