Az élő pata

Intermedialisvonal250Korábban már áttekintettük a ló mozgásához szükséges csontokat, inakat, izmokat és ízületeket. Láthattuk, hogy a lábvég mozgatásához két csoportra oszthatjuk az izmok, inak rendszerét az ujjnyújtó és az ujjhajlító feladatok ellátására. Beszéljünk ezúttal a patáról! – Ormándi Zsolt írása.

.

Sok lovas és lótartó nem is tudja, mennyire összetett, rugalmas, élő és érző képlet valójában a pata, nem pedig egyszerű szaruképződmény. A pata három fő feladatot lát el, melyek a következők:

  1. súlyviselés
  2. a patamechanizmus révén a lökésgátlás-rezgéscsillapítás
  3. a csúszásgátlás

A pata elülső része végzi a teherviselés nehéz feladatát. Ezen területen kapcsolódik a patacsont a szenzitív lemezekkel a falhoz. Ezen szenzitív lemezek közé elsődleges és másodlagos lemezecskék is ékelődnek, és a patacsont lamináris felületén és a pataporc némely részén tapadnak. Függőlegesen haladnak a pártairhától a csont distalis széléig és kapcsolódnak a fal szarus lemezecskéihez, amiket táplálnak. A hegyfalon a lemezkék hosszabbak, mint a sarokfalakon. A ló teljes súlyát és az ehhez társuló mozgási energiát is a szaru és az irhalemezek kapcsolata hordozza. Hihetetlen, ugye?

A lónak testéhez viszonyítva kicsi a patája, de a patánként 500-600 elsődleges lemez és a kb. 72.000 másodlagos lemezke összeillesztett felülete közel egy négyzetméternyi felületet képez. Ez az erős összeköttetésű felület már képes a ló patáját érő erőhatások maradéktalan elviselésére.

A talpirha összeköttetésben van a talpszaruval, szorosan kapcsolódik a patacsont talpi felületéhez. A szabad oldalán lévő szemölcsök behatolnak a talpszaru közé és táplálják azt.

Az intermediális vonal

Az intermediális vonal

A pata intermediális vonal mögé eső részei felelősek a lökésgátlásért és rezgéscsillapításért. Itt található a nyír, melynek irhája termeli a nyírszarut. Ék alakja a csúszásgátlásért felelős. Felette a sejtes nyír található, mely szintén ék alakú párna és a pata hátulsó területén a sarokfalak közé illeszkedik. Felső felülete megtámasztja a mély ujjhajlító ínt, alsó felülete a nyír irhájának alakjához igazodik. Laterális és mediális felülete a pataporccal van összeköttetésben, együttesen egy nagyon plasztikus és elasztikus egységet alkotnak. A sejtes nyír hegye összeköttetésben van a mély ujjhajlító ín tapadási pontjával. A sejtes nyír gazdagon átszőtt vérerekkel, melyeket a digitalis artériák látnak el vérrel. A patamechanizmus révén e szivacshoz hasonlítható képlet elősegíti a lábvégek keringését.

A pata ezen részeinek érzékeny, idegi ellátását a digitalis idegek végső elágazásai biztosítják. Ezen képességek birtokában lovaink érzékelik a talaj minőségét, a pata csúszását stb. Bármennyire is fontos ezen idegek szerepe a mozgásban, a gyakorlat azt mutatja, hogy ha valamennyi érző ideget kikapcsoljuk (átvágjuk), az alapvetően nem befolyásolja a mozgásmechanizmust.

Eredeti, természetes környezetükben a lovak akár napi 12-16 órát is legeléssel töltöttek. Ez lépkedő, de folyamatos mozgást jelentett számukra, mely a patamechanizmus révén biztosította a lábvégek megfelelő keringését. Napjainkban a lovak többsége kénytelen az idő nagy részét istállóban, bokszban tölteni, és a mozgást is rövid idő alatt intenzíven kapja. Ez sokszor vezet többek között ínsérülésekhez, melyek lassan és nehezen gyógyulnak, mivel vérellátásuk korlátozott, nehezen melegszenek be. „Üzem melegre” hozásukat hosszabb bemelegítéssel, és a munka végén hosszabb levezető munkával tudjuk biztosítani.

Az egészséges pata

Az egészséges pata

Láthatjuk, hogy a pata feladatának ellátására két merőben különböző, de szoros egységet alkotó részből áll. A szaru szabályozása és a patkolás ezen részek és feladatuk egyensúlyba állítását és ha szükséges, ezen egyensúly patkóval történő megvédését szolgálja.

Természetesen a paták egyensúlyba helyezése befolyásolja a teljes ló egyensúlyát is. A ló egyensúlya viszonylagos, hiszen más ideális egyensúlyt kíván egy díjló, mint egy ugróló. A fogathajtásban szereplő lovak is más viszonylagos egyensúlyba kerülnek, hiszen munkájuk nagy részét ügetésben végzik, és mellette egy hátra-lefelé ható visszahúzó erő is hat rájuk. Ezen különbségek szélsőséges példája az ügető sport, ahol a sebesség és az előrenyúló laposabb talajfogás miatt a szarutok is laposabb szögelést vesz fel. A terhelés módjának változásával, (például ha ezen ügető lovakat elkezdik lovagolni, vagy más munka alá vonják), a pata alakja is változik, a ló izomzatának és viszonylagos egyensúlyának változásával.

A pata alakjával hatással vagyunk a ló egyensúlyára, izomzatára, mozgására, kondíciójára is. Lovaink veleszületett képessége, hogy izommunka nélkül, álló helyzetben tudnak pihenni. Ehhez azonban elengedhetetlen a lábvégek egyensúlya. A lovak anatómiáját ábrázoló képeken természetesnek vesszük, hogy a lábak merőlegesek a talajjal – ugyanilyen merőleges állást kell biztosítanunk a lábaknak az ideális egyensúly eléréséhez. Ha ez nincs meg, akkor még a pihenés, az álldogálás is izommunkával jár. Ez plusz energiafelhasználásra készteti lovainkat, mely kondíciójuk – és ezzel együtt a teljesítményük – rovására megy. Ahhoz, hogy a szarufaragással beállított lábvég egyensúlyát folyamatosan fenn tudjuk tartani 4-5 hetente célszerű a szabályozást elvégezni.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a patkolókovács munkájával befolyásolja nem csak a ló patáinak formáját, de a ló egészségét, használhatóságát és teljesítményét is.

Ormándi Zsolt
patkolókovács, elnök, Magyar Patkolókovácsok Egyesülete
A cikk megjelent a Lovas Nemzet 2013.  májusi számában

Kapcsolódó cikkek:

Egy kis anatómia >>

Kommentek

Vélemény, hozzászólás?