A megfelelő patkolás szerepe ügető versenylovaknál

ugetoCsak úgy, mint mi emberek, az ügető lovak mindegyike páratlan egyéniség, eltérő méretekkel, színnel, testalkattal. Az emberekhez hasonlóan az ügető lovak „lábbelije” is különböző lehet a mindennapi munka – tréning, vagy verseny – igényei szerint.

.

Az ügető sportban a versenyló megfelelő patkolása a legtöbb tréner szemében a kulcs az állat egészségének megőrzéséhez és az eredményes versenyzéshez. Korábban számos tréner maga patkolta lovait, néhányan pedig a mai napig maguk végzik ezt a kulcsfontosságú feladatot.

A lóversenyben minden egyes gramm, amit a lónak hordoznia kell, befolyásolja a teljesítményt. Ezért a patkolókovácsnak a megfelelő patkó kiválasztásánál annak súlyára is tekintettel kell lennie. A patkó súlyát annak szélessége és vastagsága határozza meg, valamint természetesen a pata mérete.

Az ügetőkön három fő patkótípust használnak, ezek nem csak alakjukban, de vastagságban, szélességben és súlyban is különböznek:

  • Félkör (half-round): a patkó patával érintkező felülete sík, a talajjal érintkező felülete pedig lekerekített, ami megkönnyíti és gyorsítja az átlépést.
  • Lapos (flat): mindkét felülete sík, de gyakran raknak bele apró vídia stifteket, esetleg jégszeget a csúszás megakadályozása érdekében.
  • Árkolt (swedge): a patkó talajjal érintkező felülete árkolt, az árok végigfuthat a teljes patkón, vagy csak a patkó egyik szárán. Az árok miatt néhány grammal könnyebb, mint a lapos patkó, illetve nagyobb tapadást, stabilabb talajfogást biztosít.
ugeto790-2

Bizonyos pataproblémák esetén – gyógypatkóként – használatosak például a tojás-, illetve szívpatkók is. A gyakorlatban számtalan változat létezik a lovak egyedi problémáinak megoldására, melyek közül a kovács, az állatorvos és a tréner együtt választja ki az adott lónak leginkább megfelelőt az egyensúly és ezáltal a ló egészségének megőrzése érdekében.Acél és alumínium patkók egyaránt használatosak ügetőlovak patkolására, és mindig vannak új típusok a piacon, mint például a műanyag, illetve ragasztott patkók, melyeket speciális esetekben használhat a patkolókovács. Az alumínium patkók (ezek félköríves és árkolt patkók lehetnek) jelentősen könnyebbek az acél modelleknél.

A fő cél egy ügetőló patkolásakor, hogy talajfogáskor mind a négy pata egyenletesen érje a talajt, ami elengedhetetlen a megfelelő sebesség eléréséhez. Az a ló, melynek patája nem egyenletesen érinti a talajt, nagy eséllyel sérül meg és sántul le. Ennek oka, hogy ha a pata külső, vagy a belső oldala ér hamarabb földet, akkor a ló testsúlya az adott oldalt terheli jobban, ahelyett, hogy a súly egyenletesen eloszlana. Ezáltal nem csak a sérülés veszélye nő meg, de hosszabb idő után az állandó aszimmetrikus terhelés hatására különböző elváltozások alakulnak ki az ízületekben, csontban, inakban, ami végül sántasághoz fog vezetni.

A patkolókovácsnak ügetőlovak patkolásakor két fő szempontot kell figyelembe vennie: a hegyfal hosszát, valamint a pata meredekségét.

ugeto790

A pata meredekségét akkor lehet pontosan felmérni, ha a ló a vízszintes talajon nyugodtan, négy lábát egyenletesen terhelve áll. A lábvégtengely természetes meredekségét az állat testfelépítése határozza meg, ideális esetben a lapocka meredeksége és a lábvégtengely szögellése megegyezik. A pata meredekségét a hegyfal hossza és a sarokfalak magassága határozza meg. Mint más fajtáknál, úgy az ügetőnél is ismerjük az ideális pata szögellést. Ez az első lábakon 48 míg a hátsókon 54 fok. A valóságban természetesen csak kivételes esetben találkozhatunk ezekkel az értékekkel, mivel egyrészt nehéz „tökéletes ügetőlovat” találni, másrészt a pata alakját számos tényező befolyásolja. A fenti számok tehát csupán iránymutatók. A ló természetes adottságait figyelembe véve a patkolókovács növelheti, vagy csökkentheti a pata meredekségét, hogy a speciális igénybevételnek megfelelő legyen, figyelembe véve az egyensúlyt és a jármódot.

Nézzük, hogy miért is fontos a hegyfal hossza! Azért, mert hatással van az egyensúlyra és meghatározza, hogy a ló a hátsó lábaival bevág-e, vagy sem. Egyes esetekben stabilabbá teszi a lovat a hosszabb hegyfal, ezért gyakran a hegyfal hosszának a növelésével segít a tréner kialakítani az egyensúlyt. Ez az oka annak, hogy sok ügető jóval hosszabb hegyfallal rendelkezik, mint például egy átlagos hobbiló. Bizonyos esetekben azonban ajánlott lehet a hegyfalat a lehetőségekhez mérten rövidíteni az elülső lábakon. Ennek oka, hogy a hosszabb, laposabb pata nagyobb terhelést ró az izmokra (mély és felületes ujjhajlító izmok), szalagokra, csontokra, illetve a rövidebb elülső pata kisebb valószínűséggel ütközik a hátsó lábbal.

A patkolókovács a hegyfal hosszát változtathatja reszeléssel, vagy akár el is csíphet belőle – utóbbi esetben egyúttal a pata meredekségét is megváltoztatja. A kovács egy mérőkörzővel meg tudja mérni a hegyfal hosszát és a patareszelő, valamint a patacsípő fogó segítségégével a ló adottságainak megfelelően, a trénerrel konzultálva alakítja a patát. Ha a tréner növelni akarja a pata meredekségét, a patkolókovács elvesz a hegyfalból, a sarokfalakat pedig kíméli. Fordított esetben pedig – ha a hegyfalat kíméli, a sarokfalakból pedig elvesz – a pata meredeksége csökken.

Az ügetőlovak patkolása során nagyon fontos a patkolókovács és a tréner közötti folyamatos kommunikáció. A tréner ugyanis naponta látja a ló mozgását, így észre tudja venni, ha az aránytalanul, vagy aszimmetrikusan terheli a lábait. A következő patkolás alkalmával ezt jelezve a kovácsnak, együtt képesek kiküszöbölni a problémát, elősegítve ezzel a ló mozgásának természetesebbé, könnyebbé válását, egészségének megőrzését, valamint eredményes versenyzését.

Kimberly A. Rinker cikke alapján írta: Csepi Gábor Pál (állatorvostan hallgató, kovács tanuló)
Lektorálta: Kajsza Béla (patkolókovács, Magyar Patkolókovácsok Egyesülete)
Fotók: Kajsza Béla (patkolókovács, Magyar Patkolókovácsok Egyesülete)

Kapcsolódó cikkek:

Őszi-téli pataproblémák >>

Mi fán terem a patkolókovács? >>

Az élő pata >>

Egy kis anatómia >>

Black Caviar kovácsa >>

Kommentek

Vélemény, hozzászólás?