Állatorvosként a természetes pataápolásról és a Strasser-módszerről

mlgyae-mape250Nagy vihart kavart a Magyar Patkolókovácsok Egyesületének és a Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesületének azon közös állásfoglalása, melyben a két szervezet elítélte a természetes körmölés, vagy pataápolás Strasser-féle módszerét.

A közösségi médiában kialakult vita nyomán 2014. december közepére egy kerekasztal-beszélgetést hívtunk össze, hogy a két oldal megvitassa nézeteit.

.

Hogy ez mennyire nem volt egyszerű, abból is érzékelhetik a kedves olvasók, hogy az eredetileg másfél órásra tervezett beszélgetés több mint 4 órán keresztül zajlott anélkül, hogy a végére értünk volna.

A találkozó teljes, vágatlan videója. A felvétel a felek megegyezésétől indul, ha szeretnéd a teljes beszélgetést meghallgatni, húzd a csúszkát balra.

A beszélgetést dr. Gerics Balázs, a SzIE-Állatorvos-tudományi Kar Anatómiai és Szövettani Tanszékének docense vezette. A természetes körmölés módszerét Natalija Aleksandrova, a módszer magyarországi oktatója, valamint szervező segítsége és tanítványa, Szilágyi Ferenc Gergely képviselte. A hagyományos szaruszabályozás, patkolás szószólói dr. Kutasi Orsolya, az Állatorvosi Belgyógyászati Kollégium diplomása (DiplECVIM), Ormándi Zsolt, a MAPE elnöke és jómagam, dr. Molnár József, a MLGYÁE alelnöke voltunk. A rendezvényen a (szak)sajtó több képviselője is jelen volt.

A beszélgetés során felkértük Nataliját és Ferencet, hogy fejtsék ki azokat a vezérelveket, melyek alapján dolgoznak. Mielőtt a további mondandómba belekezdenék, szeretném megjegyezni, hogy beszélgetőpartnereinket nagyon szimpatikus, értelmes, kedves, lószerető emberként ismertük meg. Csak csodálni tudom a bátorságukat, hogy kiálltak a véleményük mellett, megpróbáltak meggyőzni minket az álláspontjukról. Azért tartom fontosnak ezt kiemelni, mert a továbbiakban kifejtett negatív véleményem kizárólag a módszerre vonatkozik, rájuk a legkevésbé sem. A beszélgetés során egyértelműen érezhető volt, hogy mindkét fél célja a lovak jóléte, de az utat másképp látják.

kerekasztal790
Dr. Molnár József, Natalija Aleksandrova, Szilágyi Ferenc Gergely és Ormándi Zsolt – fotó: ifj. Bozsik József

Mindjárt a beszélgetés elején kiderült, hogy Magyarországon senki nem dolgozik Strasser-féle képesítéssel, nincsen, aki a márkanév használatára feljogosító végzettséggel rendelkezne. Igaz, hogy bár Ferencék ezen elvek szerint dolgoznak, mégsem használhatják a Strasser nevet, ők a „természtes körmölés, pataápolás” kifejezést alkalmazzák.

Natalijaék álláspontja szerint a lovaknak patkó nélkül, szabadon, nagy területen és ménesben kell élniük, csak így lehetnek egészségesek. Ferenc kifejtette, hogy nem is körmölnek olyan lovakat, amelyek nem így élnek. A szabadtartás előnyei alapvetően elfogadhatóak (és a mi álláspontunk ennél jóval összetettebb), de abban gyorsan megegyeztünk, hogy ez a lólétszám drasztikus csökkenését eredményezné és a ló használatának legnagyobb része megszűnne.

Hosszasan vitáztunk az egyik legnagyobb ellentétről, a körmölés mikéntjéről, annak anatómiai és élettani hátteréről. A Strasser-módszer szerint a patacsont talpi felszínének párhuzamosnak kell lennie a talajjal (ebből következően a pártaszél oldalról nézve, 30 fokos szöget zár be a talajjal, a szarutok hegyfali szöge 45 fokos), hiszen szerintük ilyenek a vadlovak patái. A mi álláspontunk ezzel szemben az, hogy a párhuzamosság nem igaz – igazából ezt mutatják a vadlovak (és a nem vad lovak) patái (lásd a hivatkozások között: 1,2,3,4,5). Számos vizsgálat igazolja, hogy a patacsont talpi felszíne 5-10 fok közötti szöget zár be a talajjal.

przewalskiRTG790
Egy természetes körülmények között, a Hortobágyon szabadban, vadon tartott Przewalski ló lábvége. B. Hamspon és munkatársai – köztük dr. Korbacska-Kutasi Orsolya – 10 hortobágyi Przewalskit vizsgáltak meg: a patacsont talpi felszíne átlagosan 6.3 fok, a hegyfal szöge átlagosan 56 fok.

Hampson és C. Pollit 100 ausztrál vadló vizsgálatával azt állapította meg, hogy a patacsont talajjal bezárt szöge 5.7 fok, a hegyfal szöge 53-56 fok közötti átlagot mutat. A természetes körmölők nem foglalkoznak a mély ujjhajlító ínnak az ily módon történő túlfeszítésével, vagy azzal, hogy a sarokfal szögellésében már akár két fokos csökkentés is jelentősen fokozza a végzetes, életveszélyes végtagsérülések előfordulását pl. galopp lovaknál (lásd a hivatkozások között: 6). Ez az első pont, amit továbbra sem tudunk elfogadni, sőt ennek kivitelezését sok esetben veszélyesnek tartjuk.

Egészen eltérő a véleményünk a patamechanizmusról, melyről mindenki tudja, hogy amikor a ló ráterhel a végtagra, a sarkak kifelé térnek, a szarutok hegyfali része, a nyír pedig a talaj felé. Eközben a nyír a vért pumpál. Natalija azt állítja, hogy a vér beszívása ráterheléskor történik, a pata elemelkedésekor pedig a pata kipumpálja a vért. Ez éppen fordítva van, ezt könnyű józan, paraszti ésszel is belátni. Terheléskor a pártacsont, mint egy dugattyú a patába nyomódik, ezzel kiszorítja a benne lévő vért.

A Strasser-módszer kijelenti azt a hamis tényt, hogy a patkó leállítja (Ferenc megfogalmazása szerint csökkenti) a patamechanizmust. A Facebookos vita során volt, aki azt állította, hogy a patkó egyenesen megfojtja a patát (erről később még szó lesz). Egy nagyon rosszul végzett patkolás esetében ez igaz lehet, de egy jól felhelyezett patkó fényesre kopik a sarokfalak fölötte végbemenő mozgásától.

patkokopas790

Újabb elmélet, melyet vissza kell utasítanunk. A helyesen végzett patkolás csupán kismértékben csökkenti, de nem gátolja meg a patamechanizmust.

A veleje azonban csak ezután következik. Vannak a Strasser-módszernek olyan kinyilatkoztatásai élettanból és kórélettanból, amelyeket egyetlen állatorvos sem hagyhat szó nélkül. Ezekről szeretném a kedves olvasókat felvilágosítani, mert ezek a tanok nem igazak, ráadásul a lovak egészségét veszélyeztetik.

Azt állítják, hogy a ló szíve annyira kicsi a testéhez lépest, hogy a patamechanizmuson keresztül történő vér pumpálás teszi ki a keringés 60%-át. Ha a lovat megpatkoljuk, a patáit megfojtjuk, következésképpen a ló keringése képtelen lesz működni, ebből vesebetegség, allergia stb. is kialakulhat. Szemfényvesztés! Forduljunk ismét a józan észhez! A ló szíve percenként 25-40-et ver nyugalomban és szívverésenként mindkét szívfél 1000 ml vért pumpál ki magából. Ez azt jelenti, hogy egy-másfél perc alatt a ló teljes vérmennyiségét (25-40 l) átkeringeti. Ezzel szemben a patamechanizmus mintegy 10-20 ml vért pumpál csak tovább.

Maximális terhelés alatt mindkét szívfél 1700 ml vért lövell ki magából egy-egy összehúzódással, és ezt megteszi percenként 200-220 alkalommal! Ez 340 l/perc vér megmozgatása a jobb és a bal szívfél által is. Ezalatt 60 km/órás galoppban a ló végrehajt 120 vágtaugrást percenként, ami 480 patamechanizmust jelent. Ez csak 5-10 l vért mozgatott meg. Lehet ez a teljes keringés 60%-a?

Dr. Strasser azt mondja, hogy előfordulhat elhullás a kezelésük alatt, mert az évekig patkolt ló szíve annyira túl volt terhelve, hogy nem bírja a kezelést. Ne hagyjuk magunkat becsapni! A ló szíve maradéktalanul el tudja látni a feladatát, a keringetést (egyébiránt szív- és vesebeteg lóval alig találkoznak az állatorvosok) (lásd a hivatkozások között: 7,8,9,10).

Hasonlóan elképesztő teória az, hogy a pata méreganyagokat és a fehérjék bomlástermékeit választja ki. Kicsit számoljunk! A ló megeszik egy nap mondjuk 15-20 kg szénát és 5 kg zabot. A széna 23%, a zab 10% nyersfehérjét tartalmaz. Ez naponta kb. 5 kg, hat hét alatt 200 kg fehérje bevitelét jelenti. Az a 10 dkg szaru, ami ez idő alatt termelődik, valóban tehermentesítené a vesét és a májat? Nem! A pata egészen egyszerűen nem kiválasztó szerv!

Kozgyules-2013-247-790

Ugye azt sem hiszi el senki, hogy a patkó miatt a pata érzékelése megszűnik? Akkor miért reagál egy patkolt ló a patakutató fogóra? Ugye mindenki látott már olyat, amikor az újrapatkolás során egy szeg véletlenül mélyebbre került? Beszélhetünk itt az idegérzékelés kieséséről? Nem! A patkó – melynek nagy része nem is az élő szövet alatt, hanem csak a szarutok alatt helyezkedik el – nem gátolja az idegvégződések működését!

De az ál-teóriák csúcsa minden bizonnyal a természetes körmölés során létrejövő tályogok kialakulásával kapcsolatos. Az ide vonatkozó magyarázat úgy írja le a folyamatot (és tessék kapaszkodni!), hogy a patkó alatt a pata egyes részeiben megszűnik a vérkeringés. Amint a természetes körmölők beavatkoznak, a vérkeringés itt újraindul, és a szervezet kilöki a korábban elhalt anyagokat. Következzék egy kis kórélettan: A szervezet azonnal elkezdi kilökni az elhalt anyagokat! Nem vár vele a természetes körmölők megérkezésére! Igazából a tályogok attól alakulnak ki, hogy a túlságosan elvékonyított talp alatt nyomások, bevérzések, elhalások alakulnak ki, melyet a szervezet valóban elkezd eltávolítani.

Hogy értékelésemet mégis pozitív tartalommal zárjam, beszélni szeretnék egy olyan esetről, amikor a módszer valóban gyógyuláshoz vezet, mégpedig sarokfali szarurepedések esetében. Ennek kialakulásában ugyanis kovácshibát kell keresnünk. Oka a túlságosan magas sarokfal, sarokemelő, vagy a magas patkósarok. A Strasser-módszer valóban kihúzza a probléma méregfogát a sarok (eltúlzott mértékű) rövidítésével.

Összegezve a fentieket, a Strasser-módszer olyan hamis tanokra, erősen válogatott és összefüggéseiből kiragadott élettani, anatómiai és kórélettani részletekre, publikációk téves értelmezésére illetve inkorrekt fordítására épül, amelyek így vagy féligazságokból állnak, vagy teljesen eltérnek a tudományosan bizonyított valóságtól.

A „természetes körmölés” művelőinek nagy része bizonyára jó szándékú, de megtévesztett ember, aki azt hiszi, hogy az igazságot tanították meg neki.

Dr. Molnár József,
a Magyar Állatorvosi Kamara Lógyógyász Specialistája és az MLGYÁE alelnöke

Forrás:

1. Improving the Foot Health of the Domestic Horse ,The relevance of the feral horse foot model: B. A. Hampson and C. C. Pollitt
2. Morphology of the Hooh: M. Craig and J. Craig Epona Institute
3. Corrective Farriery: S. Curtis
4. Foot morphology and health in Przewalski’s horses in the Hortobágy Puszta, Hungary: B. Hampson
5. Equine Podiatry: Floyd, Mansmann
6. Kane AJ, Stover SM, Gardner IA, et al. Hoof size, shape, and balance as possible risk factors for catastrophic musculoskeletal injury of Thoroughbred racehorses. American Journal of Veterinary Research
7. Heart weight and running ability H. M. GUNN Department of Anatomy, University College, Cork, Ireland
8. The Equine Heart How it works & what can go: Todd C. Holbrook, DVM
9. Equine athletes, the equine athlete’s heart and racing success: Lesley E. Young Animal Health Trust, Newmarket, UK
10. Th e Equine Heart: Bill Thomas, DVM, UC Davis School of Veterinary Medicine

Kapcsolódó cikkek:

Kerekasztal-beszélgetés: természetes vs. hagyományos >>

Lótartók figyelem: veszélyes körmölési eljárás! >>

Kommentek

Vélemény, hozzászólás?