Patkó helyett mezítláb?

Patkolas-kormoles250Minden lótartó fejében megfordul a gondolat olykor-olykor, hogy felhagy lova patkoltatásával. Az okok igen különbözőek lehetnek: van, ahol a ló a tartásmód, a talajviszonyok, vagy a munkaterhelése miatt valóban nem igényli.

.

Van, hogy a lótartó így kíván faragni a költségeken, vagy egyszerűen csak úgy gondolja, hogy kipróbálnának egy egyre divatosabb trendet. Az ok végül is mindegy, ha a változás végeredményben a ló kényelmét és egészségét szolgálja.

Ha Te is hasonló lépésen gondolkozol, összeszedtük néhány pontban mindazt, amit tudnod kell a patkó nélküli életre való átállásról.

Kezdjük talán azzal, hogy a patkolás elhagyása nem annyiból áll, hogy gondolsz egyet és leveszed a patkókat, majd örökre búcsút intesz patkolókovácsodnak.

gyerek790

Mezítláb? Igen, vagy nem?

Az első és legfontosabb kérdés, hogy lovad boldogulni fog-e patkó nélkül? Alapvetően, ha a pata szarujának kopása nem haladja meg a növekedés ütemét, akkor erre minden esélye megvan. De ha lovad gyorsabban elkoptatja a szarut, mint ahogy az utána tudna nőni, akkor vagy a ló tartási körülményein és munkaterhelésén kell változtatnod, vagy lovadnak továbbra is jó eséllyel szüksége lesz a patkó nyújtotta védelemre.

Alapvetően azok a lovak boldogulnak patkó nélkül, akik:

  • egészséges, ellenálló patákkal rendelkeznek
  • jó konformációval, tehát egészséges lábállással vannak megáldva
  • és akik ugyanolyan talajon élnek és dolgoznak. Ha ugyanis egy mezítlábas ló a nap 23 órájában puha talajon, mondjuk homokban áll, majd egy órát kemény, köves talajon kell dolgoznia, az egész egyszerűen nem fog menni. Pedig lehet, hogy puha talajon működne a dolog.

A lovadnak jó eséllyel szüksége van a patkó nyújtotta védelemre, ha:

  • gyenge minőségű, töredező patái vannak
  • rossz a konformációja, lábállásbeli hibái vannak
  • átesett már komolyabb savós patairha gyulladáson
  • intenzív munkát végez, főleg kemény, a patákat erősen koptató, vagy a tartási helyétől eltérő talajon
  • ha lovassportban használod, ahol szükség van a csúszásgátlásra, a stabilabb talajfogásra. Például a díjlovak jellemzően igénylik a stabilabb alátámasztást a hátsó lábakon.

Azt mindenképpen végig kell gondolnod, hogy a patkó nélküli élethez a lovadnak is alkalmazkodnia kell. A szarufal teljes lenövése kb. 12-15 hónap alatt történik. Így bizony ennyi idő múlva lesz teljes az átállás. Tehát jó előre és hosszútávon érdemes gondolkodni ez ügyben. Az átállás sikerességét lovad egyéni adottságai döntően befolyásolják. Vannak lovak, akik ideális körülmények között sem tolerálják a mezítlábasságot. És vannak lovak, akik rendkívül intenzív munka mellett is tökéletesen megvannak patkó nélkül. Azt, hogy a Te lovad melyik tábort erősíti természetesen nem tudhatod, amíg ki nem próbáltad.

De mielőtt belevágsz, mindenképpen konzultálj állatorvosoddal és patkolókovácsoddal, kérdezd meg, van-e a lovadnak olyan problémája, ami miatt nem javasolják a mezítlábasságot.

1921SkociaPatkolokovacsmunkaban

Csak fokozatosan!

A patkómentes életre való átálláshoz az ősz és a tavasz az ideális. Ilyenkor általában az esőzések miatt puhább a talaj, a változékony időjárás és a rövidebb nappalok miatt pedig kevesebbet dolgoznak a lovak, ráadásul nincs versenyszezon. A fagyott téli, vagy kiszáradt és köves nyári talajon megkezdett átszoktatásból általában gyorsan megvan a baj, a talp irhájának gyulladása, vagy patatályog formájában.

Azok a lovak, akik puha talajon élnek és dolgoznak, egészséges, erős patáik vannak, általában jól viselik a patkók eltávolítását. De könnyen előfordulhat, hogy újonnan csupasz patákra állított, egyébként teljesen egészséges lovad lába érzékennyé válik, vagy lesántul. Tartsd szem előtt, hogy időre van szüksége az átálláshoz: csökkentsd a terhelését, figyelj oda, hogy milyen talajon, milyen jármódban és milyen iramban lovagolod. Az adaptáció ideje a munkaterheléstől, a talajviszonyoktól és természetesen a ló egyéni adottságaitól függ. Ebben az időszakban fordíts fokozott figyelmet a szaru nedvességének és így a rugalmasságának a megtartása!

Jó, ha előre tudod, hogy vannak lovak, akik egész egyszerűen nem tudnak adaptálódni a kemény talajhoz. A patáik és lábaik egészségesek, sehol semmi elváltozás, de a patáik nem elég erősek ahhoz, hogy kemény, köves talajon, vagy aszfalton dolgozzanak.

Búcsú a patkolókovácstól?

Egy dolog biztos: a patkó elhagyása nem jelenti azt, hogy örökre búcsút inthetsz patkolókovácsodnak. Továbbra is szükség lesz arra, hogy szakszerű körmöléssel karbantartsa lovad patáit. A körmölés, a pataszabályozás nem csak a felesleges szaru eltávolításából áll. A cél, hogy a pata egyensúlya a lehető legközelebb álljon a természeteshez. Hogy mit is értünk egyensúly alatt? Olyan lábat és patát, amely betölti funkcióját a képletek minimális stressze és túlterhelése mellett.

Egyetlen lépés során is erőhatások sorozata éri a patát. Tudnod kell, hogy nincs tökéletes talajfogás: a pata csúszhat még a felületen, van, hogy hegyfali rész, van, hogy csak valamelyik hordozószél fog talajt, és persze a ló konformációja döntően befolyásolja azt, hogy a pata hogyan érkezik a talajra. A szaru tehát nem kopik egyenletesen.

A patkolókováccsal való találkozásaid gyakoriságát leginkább az fogja meghatározni, hogy a lovad milyen ütemben koptatja el a szarut. Vannak lovak, akiket gyakrabban kell körmölni, mivel patkó híján a körmöléskor nem szedhet el annyi szarut a patkolókovács, mint ideális lenne, hiszen a ló lába könnyen érzékennyé válik és lesántul. De vannak olyan lovak is, akiket elég 6-8 hetente körmölni, mert minden körülmény optimálisan összejátszik.

Ha patkolókovácsod eddig jó munkát végzett, és egyensúlyban tartotta lovad patáit, lovad körmölése ezután sem fog sokat változni. Ugyanúgy meg kell őrizni az ujjtengely egyensúlyát, nem változik a hegyfal szögellése, nem lesznek a megszokottnál rövidebbek a hordozószélek, vagy a sarokfalak, nem lesz íveltebb, boltozatosabb a talpi rész. Sőt! A hordozószéleket kicsit hosszabbra, a talpi részt kicsit vastagabbra fogja hagyni a szakember.

Ha azt veszed észre, hogy:

  • a szaru kopása meghaladja a növekedés ütemét
  • lovad lábának érzékenysége folyamatosan fennáll
  • teljesítménye nem tér vissza a korábbi szintre

nem kérdés, hogy a patának szüksége van a patkó nyújtotta védelemre.

Egyes lovak nagyszerűen megvannak patkó nélkül és vannak lovak, akik patkóval jobban boldogulnak. A kovács feladata az, hogy megtalálja azt megoldást, ami a legjobb a lónak, amivel lehetővé teszi, hogy egészségesen végezhesse munkáját és maximálisan teljesítsen.

Írta: Magyar Dorottya
Lektorálta: Ormándi Zsolt
Megjelent a Lovas Nemzet Magazin 2014. augusztusi számában

Kapcsolódó cikkek:

A patkolás lélektana felnőtt lovaknál >>

Állatorvosként a természetes pataápolásról és a Strasser-módszerről >>

6 tipp a tökéletes kovácsválasztáshoz >>

Kommentek

Vélemény, hozzászólás?