A cél a lovak magasabb szintű ellátása

250DSC_1045A patkolókovács-mester vizsgafelkészítő tanfolyamról, a patkolókovács szakma múltjáról, jelenéről és jövőjéről a tanfolyam szervezésében és előkészítésében kulcsszerepet vállaló Dr. Gerics Balázzsal beszélgettünk.

.

MAPE: A patkolókovács szakma és valószínűleg a lovasok is üdvözlik, hogy Szent-István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara szárnyai alá vette a patkolókovács mester vizsgafelkészítő tanfolyamot. Az Egyetem részéről mi szólt emellett a döntés mellett? Miért érezte ezt fontosnak az Egyetem vezetősége?

Dr. Gerics Balázs: Az állatorvos-képzés hazai kialakulását 1787-ben egyrészt az Európában tomboló marhavész, másrészt a lovasság egészségügyi kiszolgálása indokolta. A patkolás egykori fontosságát mutatja, hogy 1799-ben Tolnay kezdeményezte egy tanító kovács kinevezését és kovácsműhely megépítését. Az 1800-as évek közepén állatorvos végzettségű személy töltötte be a főtankovácsi beosztást és létrejött a patkolástani intézet. Az 1900-as években a gyógykovácsok képzése megszűnt, a patkolástan pedig a sebészeti tananyag kötelező része lett.

1917

A szocialista időszakban országosan drasztikusan csökkent a lovak jelentősége, az egyetemi kovácsműhely is megszűnt. A sebészet oktatásában a nagyszámú szakmai újdonság (és a kisállatok térhódítása) mellett egyre kevesebb idő jutott a patkolásra.

A lovak sport ill. szabadidő területén a közelmúltban hazánkban is tapasztalható „visszatérését” az állatorvosi tananyag nemigen tudta követni. A 2000-es évektől egy fakultatív, választható tantárgy keretében az Anatómiai és Szövettani Tanszéken hallhatnak az érdeklődő állatorvos-növendékek a patkolásról. Ezen vonal folyományaként kézenfekvő, hogy a jelentős oktatói gyakorlattal és lovas múlttal (is) rendelkező dékán (Prof. Dr. Sótonyi Péter) támogatja a patkolókovácsok képzését. Fontos, hogy a Magyar Patkolókovácsok Egyesületének vezetősége is segíti a mestervizsga ügyét.

A katedrán Dr. Gerics Balázs

A katedrán Dr. Gerics Balázs

MAPE: Milyen szempontok alapján állították össze a tantervet?

Dr. Gerics Balázs: A patkolókovács mintegy havi-kéthavi rendszerességgel találkozik az általa ellátott lovakkal, míg az állatorvos – néhány kötelező látogatástól eltekintve – legtöbbször csupán hívásra, baj esetén kerül kapcsolatba az állattal. A széleskörűen képzett kovács felhívhatja a figyelmet egyrészt a lábvéget, másrészt a mozgásszervrendszer egészét érintő kezdődő elváltozásokra, így komoly segítség lehet – a tulajdonosnak, az állatorvosnak és a lónak egyaránt. Ezt figyelembe véve a lábvég mélyreható tanulmányozásán túlmenően a ló küllembírálata, szervezetének külső-belső felépítése és alapvető betegségei fontos szerepet kaptak a felkészítő tanfolyam kialakításakor. Patkolókovácsokról lévén szó azonban természetesen az ő szűkebb szakterületük dominál a tantervben.

Mindegyik, kb. havonta megtartott péntek-szombati összejövetel elméleti és gyakorlati órákból áll. A kovácsok éves munkaterhelését szem előtt tartva az önálló gyakorlásra leginkább a téli, versenyszegény időszakban tudnak sort keríteni. Ebből adódóan a fémek alakításával kapcsolatos foglalkozások döntő többségét őszre időzítettük.

A BME-n is jártak már a leeedő patkolókovács-mesterek

A BME-n is jártak már a leeedő patkolókovács-mesterek

MAPE: Milyen hazai és külföldi szakemberek vesznek részt a leendő patkolókovács mesterek oktatásában?

Dr. Gerics Balázs: Egyrészt jelentős nemzetközi elismertségnek, megbecsülésnek örvendő külföldi sztár-oktatókat sikerült Magyarországra csábítanunk, akik csupán a maroknyi mester-jelölttel foglalkoznak intenzíven, két-két napon át. Ezen túlmenően Angliából érkezik hozzájuk több alkalommal egy-egy oktatókovács, akik „a szürke hétköznapok” apró trükkjeinek átadásával segítik az érintettek szakmai fejlődését. Egy háromnapos külföldi tanulmányút keretében egy Németországban rendezett továbbképzésre és vásárra is ellátogatunk, ahol nem „csupán” a német szakemberek, hanem igazi világnagyságok előadásait és bemutatóit követi nyomon a csapat. Másrészt több, Budapesten a (magyar és külföldi) állatorvos-tanhallgatók képzésében is résztvevő hazai szakember segíti a mesterjelöltek vizsgafelkészülését.

A hagyományosan augusztus végén, Jósvafőn megrendezett nemzetközi patkolókovács-verseny ugyan nem kimondottan oktatási célú esemény, de a jól felkészült külföldi résztvevőktől bizony hasznos dolgokat tudnak ellesni a fogékony kovácsok.

MAPE: Mit vár az Egyetem vezetősége ettől a képzéstől és az új szakemberektől?

Dr. Gerics Balázs: A lovak magasabb szintű ellátását. Reményeink szerint ez több vonalon is megvalósul: vonatkozik a kovácsmesterek önálló munkájára, az állatorvossal történő hatékonyabb együttműködésre és a leendő kovácsok képzésére egyaránt.

Dr. Gerics Balázs

Dr. Gerics Balázs

MAPE: Milyen elvárásoknak kell megfelelniük a leendő patkolókovács mestereknek a képzés során?

Dr. Gerics Balázs: A mestervizsgára a felkészülés egyénileg is történhet, a 300 órás tanfolyam a csoportos felkészüléssel és szélesebb tudásanyag biztosításával kíván hozzájárulni az eredményes(ebb) megmérettetéshez. A részvételnek csupán néhány feltétele van: szakirányú végzettség, 5 év igazolt szakmai gyakorlat, tagság a Magyar Patkolókovácsok Egyesületénél és a részvételi díj megfizetése. A felkészítő tanfolyam során nincsen megállító, vagy kizáró hatályú számonkérés: a résztvevők saját belátásuk szerinti aktivitással dolgozzák fel a rendezvényeken prezentált információkat.

A nyári szünet előtt tartottunk egy rövid és barátságos számonkérést, ami bizony arra sarkallta a leendő patkolókovács-mestereket, hogy rendszeres feladatokat, kérdéseket kérjenek, hogy ezek megválaszolásához még mélyrehatóbban foglalkozzanak a tananyaggal. Ezek a feladatok pedig segítségükre lehetnek a mestervizsga részét jelentő szakdolgozat elkészítésében is.

MAPE: Mi az az üzenet, intelem, jó tanács, ami elkísérje a képzésben résztvevő patkolókovácsokat a tanfolyam során?

Dr. Gerics Balázs: Mindenekelőtt fogadják nagyrabecsülésemet! Talán három-négy csoportba sorolhatóak a lovak patkolásával foglalkozó emberek:

  • Patkolás szempontjából (!) képzetlen, alkalmanként öntevékeny (pl. lovas, lótartó, edző), vagy rendszeresen patkolást vállaló (kontár) ember.
  • Szakképzett, de további szakmai fejlődésével (még?) nem foglalkozó kovács.
  • Az átlagosan évi két továbbképzési rendezvénysorozaton aktívan résztvevő MAPE-tag.
  • A további szakmai fejlődése érdekében a mestervizsgára készülő patkolókovács.

Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire tisztelem mindazokat, akik a szellemi teljesítménnyel óhatatlanul egybekötött nehéz fizikai munka után veszik a fáradságot és „visszaülnek az iskolapadba”! Bizton állíthatom a vizsgafelkészítő tanfolyam résztvevőiről, hogy őket nem a „mester”-címmel járó privilégiumok, hanem a tudásvágy hajtja az újabb megmérettetés felé. Ezt az érettséget, irigylésre méltó rátermettséget már önmagában is dicséretesnek tartom. Mindehhez már csak kívánni tudom nekik, hogy legyen erejük megvalósítani elképzelésüket és tudjanak – családjuk és munkájuk mellett – időt szakítani a továbbtanulásra! Magam részéről igyekszem számukra megteremteni a feltételeket.

Kapcsolódó cikkek:

A lóanatómiát nem lehet eleget ismételni >>

Egyetemre mentek a patkolókovácsok >>

Patkolókovácsok az iskolapadban >>

Patkolókovács-mester vizsgafelkészítő tanfolyam indul! >>

Kommentek

Vélemény, hozzászólás?