Bizalmi szakma a patkolókovácsoké

hucullab250Alapvetően a pataápolás, szaruszabályozás és a patkolás a lótartás mindennapi részét kell, hogy képezzék. Teljesen természetes, hogy időközönként hívjuk a patkolókovácsot, ne adj isten, jön magától az előre megbeszélt időben és elvégzi a munkáját. De mi van akkor, ha ez nem így jön össze, nem ennyire idilli a kép és döcögősen megy a szekér?

.

Amikor nem tudja a lótartó, hogy mit kérhet, és mit kaphat ebben a szolgáltatásban. Mert bizony ez egy szolgáltatás, ennek minden jó és rossz tulajdonságával együtt. Vegyük hát sorra azokat az aknamezőket, melyek megnehezítik a lovasok és a patkolókovácsok közötti együttműködést.

Első a bizalom!

A patkolókovács kiválasztásnál fontos az ismerősök, lovas társak „ajánlólevele”. Fontos, de ne ez legyen a fő szempont.

Számoljunk azzal a ténnyel, hogy a patkolókovácsok általában nincsenek birtokában a téridőugrás képességének. Maga a szaruszabályozás, patkolás jól előre tervezhető munka, de ha messziről, akár több száz kilométerről hívunk a lovainkhoz szakembert, be kell kalkulálunk azt az apróságot, hogy nem minden esetben tudjuk majd ugrasztani, ha megmozdul, netán leesett egy patkó, esetleg csak látunk a ló lábán valamit, amit meg szeretnénk neki mutatni. Célszerűbb 50-70 kilométeres körzeten belül keresnünk olyan jól képzett szakembert, aki tényleg elérhető, és riasztható, ha baj van. De talán az egy órás szabály a jobb megfogalmazás: kovácsunk lakjon egy órányi távolságon belül. Persze működhetnek nagy távolságokkal is remekül a kovács-lótartó kapcsolatok, de mindig kompromisszumokkal és megfelelő szervezéssel.

Hazánkban fontos szempont szokott lenni az ár kérdése. Ez természetesen még nagyobb jelentőséggel bír, ha több lovunk van. Ami a szaruszabályozási és patkolási árakat illeti, országosan és az egyes szakemberek között is nagy eltérés lehet. Amit fontos tudnunk: a patkolókovácsok minden szerszáma, a felhasznált anyagok, segédanyagok mind-mind import termékek. A hazai kovács tehát jobb esetben ugyanazon az áron vásárol, mint nyugatabbi kollégája, vagy a hazai adózási és kereskedelmi helyzetet figyelembe véve gyakran még drágábban is. Ezzel szemben a patkolókovácsok átlagos árképzéséről elmondható, hogy munkájukért kb. a felét kérik meg annak, mint nyugati kollégáik.

Találjuk meg a megfizethető, de a számunkra legjobb patkolókovácsot. Nem biztos, hogy a legdrágább a legjobb, de a feltűnően olcsó ajánlatok mindenképpen gyanúsak. Egy régi, de igaz mondás, hogy amit megspórolsz a patkoláson, annak többszörösét fizeted ki később az állatorvosnak. A pataápolás egy tervezhető költség. Általánosan elmondható, hogy hathetente minimum szabályozni kell a patákat.

szegcsonkolas790

És most vegyük sorra azon kérdéseket, melyekre az elmaradt válaszok nagyban befolyásolják kovácsunkkal a bizalmi viszonyt és egyben lovaink egészségét is.

Mikor kezdjük a csikó körmölését?

Minél hamarabb, de legkésőbb a második hónapban, feltéve, hogy korábban nem tapasztalunk rendellenességet. Célszerű 2-3 hetente megnézetni a csikó lábait, és ha szükséges, kis reszeléssel igazítani. A csüd alatti részek konformációjának korrigálása az első hat hónapban kell, hogy megtörténjen. Utána már nem „javíthatóak” az elváltozások, ezt ne is várjuk el a kovácstól. 6 hónapos kor után alapvetően az addigra kialakult lábszerkezettel lesz kénytelen együtt élni a ló.

Mikor kapjon a csikó először patkót?

Téves az a szemlélet, hogy a munka megkezdésekor azonnal patkó kell a csikók lábára. Van szegénynek így is sok baja az egyensúllyal, meg a sok tanulnivalóval. A bizonytalan egyensúly miatt ilyenkor egyébként is hamarabb megtörténik a baj: belelépnek a patkószárba, vagy lelépik a patkót. Célszerű a patkó használatát akkor elkezdeni, mikor már kialakult az alap egyensúly és a terhelés, valamint a szarukopás is indokolja a használatát.

hucullab790

Patkósarok, vídia stift: igen, vagy nem?

Aranyszabály, hogy a patkósarkakat csak akkor használjuk, amikor arra szükség van. Soha ne legyen állandóan a patkóban, mert sérülést és nehezen kezelhető, vagy visszafordíthatatlan elváltozásokat okozhat. Oka lehet a patarepedésnek, a feltolódott sarokfalaknak, pata-, pártaízületi betegségeknek is. Az elemelt nyír csökkent talaj felőli alátámasztása miatt a keringés is csökken a lábvégben.

A vídia stift állandó használata kevésbe befolyásolja a szarutok és a lábak mozgását, de itt is figyelembe kell venni, hogy kemény talajon, aszfalton a keményfém szemek megakadályozzák a talajfogáskor és ellépéskor természetes apró csúszó és csavaró mozgásokat, ez pedig károsan hat a pata- és pártaízületekre.

Patarepedés

Alaptétel, hogy a szarutokon keletkezett repedések minden esetben a kiegyensúlyozatlanság miatt fellépő feszültségekből keletkeznek. És igen, ezért az egyensúlyért a patkolókovács a felelős! Szinte minden repedés gyógyítható a megfelelő egyensúly hereállításával. Általában nem szükséges szétfaragni, kapcsozni, ragasztani a repedéseket. Egyszerűen csak a megfelelő technikával helyre kell állítani a lábvég és a szarutok természetes egyensúlyát, és hagyni, hogy magától lenőjön a következő egy év alatt.

Tény, hogy nagyon ritkán előfordulnak olyan esetek (például régóta fennálló repedések, pártasérülések), amikor a lábvég és a szarutok olyan mértékű elváltozáson ment keresztül, ami már szinte lehetetlenné teszi a javulást. Ami fontos: a frissen keletkezett repedést azonnal kezelni kell. Ebben az esetben a legelső a bent felejtett patkósarkak eltávolítása és a szarutok rugalmasságának helyreállítása, puhítása, valamint a repedés és környékének megtisztítása, fertőtlenítése. A többit a patkolókovácsnak tudnia kell.

Nyírrothadás

Nevezhetjük a lovak „menedzsment betegségének” is. A tartási körülményeket mi határozzuk meg, ne keressünk más felelősöket. A közvetlen kiváltó ok az ammónia és a gondozatlan, elhanyagolt pata. Ha már megjelentek a lovunk lábán ezek az oxigén nélkül vígan éldegélő baktériumok és gombák alkotta életközösségek, akkor ne várjuk, meg míg a nyír felől elkezdenék felzabálni lovunkat.

Szinte minden lovasbolt dugig van a nyír kezelésére alkalmas szerekkel, sőt a kovácsunk kocsijában is akad belőle valószínűleg. De a hagyományos SBC paszta is kikevertethető a patikákban. A lényeg a napi rendszerességű kezelés.

Ha arra várunk, hogy a kovácsunk majd hathetente rendbe rakja a ló lábát, az nem fog működni. Ő csak az előző szabályozás óta károsodott lelógó részeket fogja eltávolítani és egyszer lekezelni. Ez nem vezet eredményre, hosszan elhúzódó folyamat lesz belőle, aminek lovunk issza meg a levét.

„Akkor is patkót akarok” szindróma

Gondoljuk, végig miért is szeretnénk patkót a lovunkra. Azért mert a barátnőnk lován is van? Mert trendi? Ennél azért árnyaltabb a kép. Minden esetben gondoljuk át, beszéljük meg a kovácsunkkal, állatorvosunkkal, edzőnkkel, hogy van-e szükség patkóra, vagy elég csak a patákat szabályozni hathetente. Persze ha versenyzünk, harmatos füves pályán lovagolunk, szükség van a csúszásgátlásra. Előfordul, hogy a szaru gyorsabban kopik, mint nő. Esetleg olyan lábvég-konformációk vannak, amik miatt védeni kell a szarutokot. Ilyenkor egyértelmű, hogy kell. De feleslegesen ne. Majd akkor, ha szükséges.

elvalaszto

Patkolás után lovagolhatom?

Igen, de azt azért számításba kell venned, hogy minden szaruszabályozás az ujjtengelyek három dimenzióban történő egyensúlyba állítását jelenti. Az eltelt hat hét alatt a szaru túlnőtt, szépen eltolódott az egyensúlya is. A kovács ezt az állapotot állítja vissza pár perc alatt. A láb szerkezetének, ízületeinek célszerű időt adni, hogy ezt az új „beállítást” megszokják. Ezért nem célszerű aznap intenzíven dolgozni a lóval. Másnap már természetesen lehet élvezni a friss szép patákat vagy patkókat.

Írta: Ormándi Zsolt

Kapcsolódó cikkek:

Őszi-téli pataproblémák >>

Az élő pata >>

Kommentek

Vélemény, hozzászólás?