A patkolókovács műhelye: ahol találkozik a múlt és a jelen

muhely250Régen volt… Vagy nem is olyan régen? Hazánkban még jó 30 éve is mindennapos volt, hogy a ló ment a patkolókovácshoz, hiszen elképzelhetetlen lett volna, hogy a kovács felpakolja a műhelyét, odaballagjon a lótartóhoz, és a helyszínen patkolja meg annak lovait.

.

Ekkoriban még központosítva voltak a lótartó helyek, a TSZ-ek, állami ménesek és állami lótartók domináltak. A magán lótartókat sem a sport és a szabadidő eltöltése vonzotta, hanem a mezőgazdasági munkák elvégzésére tartottak lovakat. Ezen lovak ellátására minden településen ott voltak a TSZ-ek és állami gazdaságok kovácsműhelyei.

Patkolókovács műhely egykor

Patkolókovács műhely egykor

Kicsit más volt a helyzet tőlünk nyugatabbra, ahol az USA-ban és Angliában azért már ennél korábban is megjelentek a mobil patkolókovácsok, akik autóval vagy motorkerékpárral száguldottak klienstől kliensig. De ne kalandozzunk el ilyen messzire.

Mobil patkolókovács egykor

Mobil patkolókovács egykor

Új idők, új szokások, új elvárások

Mindez rég volt és bár igaz volt, a lótartási kultúra azóta gyökeresen megváltozott. A patkolókovács szakma külön iparággá fejlődött, elmaradtak az egyéb kovácsolási feladatok és előtérbe került a ló és az ő anatómiája. Az új szokások új elvárásokat szültek és ehhez a patkolókovács szakmának is alkalmazkodnia kellett. Ma már az a szokatlan, hogy a lótartó a lovat vigye a szakemberhez és az a természetes, hogy ha felemeli a telefont, házhoz jön a patkolókovács.

Patkóval a farán várja a patkolókovácsot ez a póni

Patkóval a farán várja a patkolókovácsot ez a póni (Fotó: Ormándi Zsolt)

És bár szinte minden patkolókovácsnak van a műhelyautó mellett egy műhelye odahaza, ahol a munkájához szükséges eszközöket tárolja és a kovácsolást gyakorolja, nem jellemző, hogy ott lovakat fogadnának patkolásra.

Ennek ellenére vannak olyan nemzetközileg elismert szakemberek – például Michael Puhl, Uwe Lukas, Loic Entwistle -, akik nem csak megtartották műhelyüket, de azt továbbfejlesztve pataklinikákat építettek, vagy egy lóklinikával együttműködésben dolgoznak. Náluk a műhely ajtaja előtt sorban állnak a patkolásra váró lovak.

A patkolókovács műhelyek múltjáról, jelenéről és jövőjéről Ormándi Zsolttal beszélgettem.

Van helyük ezeknek a patkolókovács műhelyeknek a mai modern lovas világban?

Ormándi Zsolt: Ezek a műhelyek ötvözik a régi idők tradícióit a mai kor elvárásaival. A régi időkből maradt ránk, hogy a ló megy a patkolókovácshoz, vagy hogy a kovácslegények ellátogatnak más patkolókovácsok műhelyeibe tanulni. Ezt a mai modern patkolókovács műhelyek életében is megfigyelhetjük. Ma is helyet kap a patkolókovácsok oktatása, de újdonságként ehhez a lótartók és lovasok oktatása is társul. Emellett természetesen a ló, a lovak legmagasabb szintű ellátása áll a középpontban.

muhely

Milyen lovak és lótartók számára, illetve milyen problémák ellátására lehet ideális ez a megoldás?

Ormándi Zsolt: Ezekben a műhelyekben gyakran a problémás lovak szaruszabályozása történik, mert itt van idő és infrastruktúra arra, hogy a patkolókovács akár a lovassal és az állatorvossal együtt kidolgozza az adott ló számára legmegfelelőbb megoldást.

Egy előre kialakított műhelyben és a hozzátartozó patkoló helységben ráadásul sokkal jobb feltételeket lehet biztosítani a speciális vagy ortopéd esetek ellátásához, mint az istállók folyosóján, vagy a patamosóban, ahol általában a patkolásokat végezzük. Gondolok itt a puha gumis padlóra, ami az érzékeny patánál létfontosságú, vagy a fűthetőségre, ami a különböző ragasztók, patakitöltő anyagok használatát könnyíti meg.

De ez a szolgáltatás jó lehetőség olyan lótartók számára is, akik kiesnek az adott patkolókovács működési területéről és bejárt útvonalairól, így a szakember számára problémát jelentene az adott lóhoz való kijárás.

És persze hasznos segítség lehet olyan hétköznapi bosszúságok esetén is, mint a verseny előtti napon elhagyott patkó.

Persze mindennek a feltétele egy viszonylag mobil ló-lovas páros, akiknek nem okoz gondot egy kis utazás.

A legelismertebb külföldi patkolókovácsok műhelyeihez különböző talajú pályák, illetve istálló is csatlakozik, ilyenkor már pataklinikáról beszélhetünk. Az ilyen pataklinikákon gyógyulnak és rehabilitálódnak az olyan lovak, akiknek pataproblémáik miatt hosszabb-rövidebb ideig folyamatos ellátásra van szükségük – például savós patairhagyulladás, vagy lábállásbeli problémák korrekciója miatt.

Említetted, hogy fontos szerepe van ezeknek a műhelyeknek a patkolókovácsok oktatásában is.

Ormándi Zsolt: Igen, hiszen a patkolókovács szakmában is megkerülhetetlen az élethosszig tartó tanulás. A patkolókovácsok sok időt és pénzt áldoznak arra, hogy megismerjék a patkolókovács szakma, vagy az állatorvoslás legújabb vívmányait. De nem csak konferenciákra járnak és a szakirodalmat böngészik, hanem ha megtehetik, ellátogatnak nagynevű kollégáik műhelyébe is, hogy megfigyeljék napi munkájukat és a helyszínen tanuljanak tőlük. A legnevesebb oktatókovácsok olykor kisebb létszámú kurzusokat is tartanak.

És mi a helyzet a lótartókkal?

Ormándi Zsolt: Személyes tapasztalatom, hogy egyre fontosabbá válik a lótartók oktatása. Szerencsére a lótartók részéről is megvan az igény a tanulásra, de a siker kulcsa, hogy a nekik szükséges tudást szakmailag hiteles forrásból szerezzék meg. Az utolsó hazai tankönyv közel két évtizede íródott, az interneten rengeteg a vonatkozó anyag – főleg idegen nyelven-, de a szakmai színvonaluk gyakran kétséges. A patkolással-körmöléssel foglalkozó hazai szakemberek képzettsége pedig olykor kívánnivalót hagy maga után.

Fontos lenne tehát a lótartók oktatása, ami nem arról szólna, hogy a kezükbe vegyék a szerszámot, hanem hogy megértések lovaik „működését” a lábak szemszögéből is. Ha megértik, hogy a paták, lábak állapota, állása hogyan befolyásolja az egész lovat, akkor sokkal hatékonyabb lesz a patkolókováccsal való együttműködésük is, amiből végeredményben a ló profitálja a legtöbbet.

Személyesen is jártál már ilyen műhelyekben?

Ormándi Zsolt: Egyik nagy példaképem és tanítóm, Uwe Lukas egy lovas klinika mellett, annak szerves részeként működtet egy patkolókovács műhelyt. Volt szerencsém nála tanulni és tapasztalatot gyűjteni. Hozzá reggel nyolctől délután ötig folyamatosan érkeznek a lovak a hét minden napján. A legtöbbjük az ellátás után azonnal haza is mehet, de vannak olyan esetek is, amikor néhány napra a klinikán kell maradnia a négylábú páciensnek.

Uwe Lukas munka közben

Uwe Lukas munka közben

Írta: Magyar Dorottya

Kapcsolódó cikkek:

Bizalmi szakma a patkolókovácsoké >>

Mi fán terem a patkolókovács? >>

Kommentek

Vélemény, hozzászólás?