Miért versenyeznek a patkolókovácsok?

250prodan250Jobban teljesít a hétköznapi munkája során az a patkolókovács, aki rendszeresen részt vesz ezeken a megmérettetéseken? És mi haszna származik az általa ellátott lovaknak ebből az egészből? Erről faggattuk az utóbbi évek legeredményesebb hazai patkolókovács versenyzőjét, Pródán Norbertet.

.

Versengő patkolókovácsok Magyarországon

Évente legalább egyszer versenylázban égnek a magyar patkolókovácsok. Hazánkban a Jósvafői Nemzetközi Patkolókovács Verseny az, ahol évről évre találkoznak a szakma képviselői.

De van egy maroknyi lelkes patkolókovács, akik rendszeresen részt vesznek nemzetközi megmérettetéseken is: ott vannak a Werkman Spring Games-en, vagy a kétévente megrendezett Európa-bajnokságon, de akár az egyes európai országok saját versenyein is. 2015 novemberében például ír és angol patkolókovácsokat is felvonultató erős nemzetközi mezőnyben mérették meg magukat Lengyelországban.

Az utóbbi évek hazai és külföldi versenyeredményeit tekintve a magyar patkolókovácsok között Pródán Norbert vezeti a ranglistát. Őt arról kérdeztük, mi az ára a sikeres szereplésnek és miért éri meg vállalni a napi teendőkön túl a versenyekre való felkészülést is.

prodan790
Feltölt, inspirál és megkönnyíti a mindennapi munkát

„Hogy miért érdemes? Mert nagyon sok hasonló beállítottságú emberrel találkozom, mint amilyen én vagyok, és ez nagyon feltölt. A legutóbbi lengyelországi versenyen mondta az egyik ír versenyző, ahogy ott állt az üllő mellett, a keze rajta az üllő lapján: ’ez az, ami összehoz minket, emellett mind ugyanannyik vagyunk.’ Az ilyesmi feltölt és inspirál, bármilyen szakmáról legyen is szó” – mondja Pródán Norbert.

„Emellett persze megkönnyíti a mindennapi munkát, hogy ilyen versenyekre járunk és készülünk. Éveken át rendszeresen eljártunk a kollégákkal gyakorolni a kondorosi szakiskolába. Minden lóra szálvasból készítettük a patkót, lehetőségünk volt arra, hogy mindenféle terápiás- és munkapatkót kipróbáljunk. Az ilyesmi előreviszi a mindennapi munkát is, minket pedig összehozott a kollégákkal. Összesen 4-6 olyan patkolókovács van az országban, aki ebbe beleásta magát.

A napi munkát megkönnyíti, meggyorsítja, ha nem kell a tűzbe többször visszaraknom a vasat, hogy átalakítsam, ez pedig csak gyakorlat kérdése. Én sok patkót készítek magamnak, amit fel is ütök a lovakra. Ez nem az ára miatt van, mert nem annyival olcsóbb, hogy ne érné meg megvenni. Igenis megéri megvenni a félkész gyári patkót. Viszont a sajátjával mindenki egész más érzéssel dolgozik. De persze nem az érzés, hanem a használhatóság a cél.

Erről beszélt egyébként Paul Robinson patkolókovács világbajnok is, amikor a legutóbb Magyarországon járt, hogy a patkolókovács-mester vizsgára felkészítő tanfolyam keretében kurzust tartson nekünk. Ők hárman dolgoznak együtt és hármójuk közül egy mindig otthon van, hogy másnapra elkészítse a patkókat. Tehát mind a mai napig nagyon sok patkót készítenek ők maguk. Ezáltal annyival koncentráltabb a munkájuk, hogy sokkal rövidebb idő alatt sokkal jobbat és sokkal pontosabbat tudnak készíteni. Nyitottabb, tágabb formájú félkész patkókat készítenek a műhelyben, ezt igazítják rá a helyszínen a lovak patájára.

Pródán Norbert a patkolókovács-mester vizsgára felkészítő tanfolyam BME-n tartott kurzusán

Pródán Norbert a patkolókovács-mester vizsgára felkészítő tanfolyam BME-n tartott kurzusán

A patkolókovács-mester vizsgára felkészítő tanfolyam hallgatóinak Paul Robinson is tartott kurzust

A patkolókovács-mester vizsgára felkészítő tanfolyam hallgatóinak Paul Robinson is tartott kurzust

Ők azt vallják, hogy minden egyes ló körmölése és patkolása gyakorlás, tehát a hétköznapi munkát is a versenyre való felkészülés részének tekintik. De a gyakorlás itt még nem ér véget. Paul Robinson például reggel nyolctól dolgozik délután négyig, az estét a családjával tölti, majd este kilenctől éjfélig gyakorolja a kovácsolást a műhelyében.

Ezt én is hasonlóan csinálom: a napi munka után a családé az este, de utána irány a műhely, mindenképp kalapálok. Van az a mondás, hogy válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell dolgoznod. Nos, nekünk ez épp az. Persze mindent el lehet készíteni nagyüzemileg a legapróbb részletekig leprogramozott szerszámgépekkel, de a tradíció elvész belőle, oda lesz az, ami az emberé volt. Ráadásul nem csak a tradíció veszik el, hanem a kézügyesség is.

A nagy patkógyártóknak akár száznál is több különféle modelljük van sokféle méretben. Egy gyakorlott patkolókovács mindet egymaga el tudná készíteni. És azt is szeretném hangsúlyozni, hogy minden gyártó minden egyes modellje egy patkolókovács kezéből jön ki. A kovács állatorvosokkal együttműködve elkészíti, majd a mérnökök és a programozók segítségével lesz tömegtermék az eredeti modellből. Mindennek az alapja a patkolókovács: a patkónak, a patkószegnek, mindennek, amit a műhelykocsiban találsz.

Én a versenyzésnek köszönhetem, hogy megismertem a szakma nagyjait – erre máshogy esélyem sem lett volna. Például azzal a Jerome Champion-nal is a versenyzés hozott össze, akit versenyzőként, majd bíróként is üdvözölhettünk Jósvafőn. Az ő segítségével vehettem részt egy francia patkolókovács versenyen. Sőt, olyan nagynevű lovasok istállójába jutottam el vele patkolni, amiről soha álmodni sem mertem volna. Például a Global Champions Tour-ból ismert Pénélope Leprevost és Roger-Yves Bost lovaihoz.

Régebben Veronában a Fieracavallin is rendeztek patkolókovács versenyeket, ott is rendszeresen versenyeztünk néhány magyar kollégával. Volt olyan olasz kolléga, aki egy patkolókellékeket készítő gyárban dolgozott. Ő bevitt minket ebbe a gyárba, megmutatta, mi hogyan készül. Egy másik, aki autóbeépítésekkel foglalkozott, a műhelyautóink kialakításához adott tippeket. De olyan is volt, hogy az olasz patkolókovácsok egy nappal előbb eljöttek a verseny helyszínére, hogy nekünk megtanítsák a kiírásban szereplő tradicionális olasz patkó elkészítését. Mert ne felejtsük el, hogy ezen versenyek sajátossága, hogy mindig előkerülnek az egyes nemzetek jól bevált, hagyományos patkói. Ily módon a hagyományok is tovább élnek.”

Pródán Norbert

Pródán Norbert

Mit pontoznak a bírók egy patkolókovács versenyen?

A kovácsolási feladatok során azt figyelik, hogy az elkészült patkók egyeznek-e a feladatban kiírtakkal. Milliméterre pontosan ellenőrzik a patkók szélességét, hosszúságát, az anyag vastagságát, a sarok, vagy a nyírtámasz méretét. Külön szempont a szegárok elkészítése, a szeglyukak kidolgozottsága. A feladat kiírásakor azt is megadják, hogy az adott patkóhoz milyen szeg való. A versenyzőknek úgy kell elkészíteniük a patkót, hogy a szeglyukakba tökéletesen passzoljon a megadott méretű és típusú szeg, és a szegek a megfelelő szögben álljanak. Végül pedig külön szempont a patkó szépsége, kidolgozottsága.

A patkolási feladat során a versenyzők általában a rendező ország egy hagyományos lófajtájával dolgoznak. A bírók először a lovak körmölését ellenőrzik és pontozzák. A versenyzők ezt követően készítik el a feladatban szereplő típusú, de az adott ló patájára illeszkedő első és hátsó patkót. A patkókat a kovácsolási feladatban leírtak szerint pontozzák a bírók, és ha az adott ló lábára megfelelően illenek, a versenyző megkezdheti a ló patkolását. Külön pont jár a szegelésért, a szegcsonkok eldolgozásáért, a patkolás „finiseléséért”.

A bírák jelenléte a garancia arra, hogy egyetlen lónak sem esik bántódása, még akkor sem, ha esetleg egy nem megfelelően felkészült versenyzővel akadna dolguk. Ha ugyanis azt látják, hogy a körmölés helytelenül lett elvégezve, vagy az adott patkó nem illeszkedik a ló lábára, a versenyző nem haladhat tovább, a feladat teljesítését abba kell hagynia, vagy korrigálnia kell.

josvafo2015_348

Mi a helyzet külföldön?

„Nyugat-Európában és idehaza is csak a patkolókovácsok kis százaléka foglalkozik kovácsolással, különösen azon a szinten, amit egy ilyen verseny megkövetel. Ez valahol a félkész patkó, mint tömegtermék megjelenésének a következménye. Angliában és Franciaországban viszont, ahol a patkolókovácsok képzésének hagyományosan része a kovácsolás magas szintű elsajátítása, több fiatal foglalkozik ezzel, így viszonylag sok gyakorlott fiatal versenyzőjük van” – mondja Ormándi Zsolt patkolókovács, a Magyar Patkolókovácsok Egyesületének elnöke.

Kapcsolódó cikkeink:

Magyar patkolókovácsok Lengyelországban >>

Werkman Spring Games – beszámoló Pródán Norbert tollából >>

Pródán Norbert ezúttal Franciaországban nyert >>

Indul a patkolókovács EB, drukkoljunk a magyar csapatnak! >>

Kommentek

Vélemény, hozzászólás?