Genetika, talaj, szaruszabályozás: lovad egészsége múlik rajtuk

lo250-2Egy ló körmölését, patkolását az adott ló konformációja, munkaterhelése és a talaj határozza meg, amin él, és amin dolgozik. Csikó esetében ez a három tényező olyannyira nem volt összhangban, hogy az majdnem a ló végzetes sérüléséhez vezetett. Csikó gazdájával, Dr. Péterfia Dalma állatorvossal beszélgettünk.

.

„Csikót négy éves kora óta ismerem. Nyolc éves korában vettem meg, akkor kezdtem el vele dolgozni – meséli Dalma. „Nem volt nagy terhelésnek kitéve, napi egy óra idomító munka, heti két ugróedzés szépen alaposan felépítve, mert idővel szerettem volna díjugratásban versenyezni vele. A pálya talaja nem volt ideális: a mély homokot kopogósan kemény részek váltották, de ezt ekkor csak puszta kellemetlenségnek ítéltem.

Képünk illusztráció. Fotó: Pixabay

Képünk illusztráció. Fotó: Pixabay

Esetünkben fontos szót ejteni a genetikáról és az egyéni konformációról. Csikó egy hatalmas termetű herélt, akinek úgynevezett puha csüdje, vagy medvecsüdje van. Ezt akkor is tudtam, amikor megvásároltam, de nem aggódtam, hiszen ugyanezzel a konformációval az anyját aktív és eredményes sportkarrier után 28 éves korában még kisgyerekek lovagolták. Állatorvosként kizárólag kisállatok gyógyításával foglalkozom; bár régóta érdekel a lovak mozgásszervrendszere, és annak betegségei, a puha csüddel járó lehetséges következményeket nem ismertem (mint például mint a csüd függesztő inának gyulladása, túlnyúlása és következményes szakadása). Pedig ez a tudás nagyon sok nehézségtől és fájdalomtól kímélt volna meg minket Csikóval.

A problémák 2013 decemberében kezdődtek, amikor egy tereplovaglás során arra lettem figyelmes, hogy Csikó farka balra ferde. Biztos vagyok benne, hogy ez korábban nem fordult elő, mert minden lovaglás alkalmával végig szoktam tapogatni a lovamat, hogy meggyőződjek, rendben van-e.

Megemlítettem az edzőmnek a jelenséget, de ő megnyugtatott, hiszen Csikó nem volt sánta és nem látszott az sem, hogy munka közben ferdeséget mutatott volna.

Egy-két hónap múlva azonban azt éreztem, hogy bár egyenes vonalon lovagolok, a ló gerince kicsit balra tekeredik. Ez a földről külső szemlélőnek továbbra sem volt látható, és Csikó továbbra sem mutatott sántaságot. Ekkoriban részt vettünk egy több napos edzőtáborban is egy másik lovardában, de az ottani edző sem vett észre semmi furcsát.

Képünk illusztráció. Fotó: Pixabay

Képünk illusztráció. Fotó: Pixabay

Néhány hónapra rá Csikó mögé állva azt vettem észre, hogy a jobb oldalon a farizomzata sorvadt, lapos. Képzelhető, hogy megijedtem, fel is hívtam egy lovas kollégát, aki végül nem tudott kijönni, így a problémát nem oldottuk meg, csak gördítettük magunk előtt, amíg késő nem lett.

2014 májusában történt, hogy Csikót nem a saját patkolókovácsa patkolta, aki ráadásul a hátsó lábaira is ütött patkót – pedig ide korábban nem tetettem vasat. Csikó pontosan egy hét múlva, egy verseny után 2-3 nappal lesántult. A jobb hátuljára mutatott súlyos sántaságot úgy, hogy a versenyen még semmi probléma nem volt vele.
Ekkor 1-2 hét pihenőt kapott egy kis karámban, amíg a sántaságvizsgálatra vártunk. Konkrét diagnózis a vizsgálat során végül nem született, azt a tanácsot kaptam, hogy pihentessem a lovat.

Képünk illusztráció. Fotó: Pixabay

Képünk illusztráció. Fotó: Pixabay

Csikót ekkor egy másik lovardába költöztettem. Itt sokáig csak kézen sétáltattam, majd kikerült egy nagyobb karámba, ahol lejtők is vannak. Csikó lábán korábban nem volt látható duzzanat, eltérés sem volt tapintható, itt azonban azt figyeltem meg, hogy amikor az eső miatt csúszóssá vált a talaj, akkor másnapra romlott a ló állapota és a jobb hátsó lábán beszűrődött a csüdízület környéke, valamint a csüdízület feletti rész.

Ekkor – 2014 novemberében – már Bécsig mentem Csikóval, ahol egy órán belül meg is született az eredmény: az interosseus medius ín alsó részének és két szárának szakadása. Amit a vizsgálatot végző doktornő az alaposan felvett kórelőzmény alapján már sejtett, azt az ultrahang vizsgálat megerősítette: az interosseus tele volt ínmentes területekkel, ínhiányokkal, meszesedésekkel, regenerációra való hajlam nem volt látható. Sírva fakadtam, amikor megláttam a képeket.

A doktornő nem bíztatott sok jóval, mindössze 30% esélyét látta annak, hogy Csikóból valaha olyan hobbiló lehet, akire felülhetek lovacskázni. Összetörtem, de úgy döntöttem, hogy én ezért a lóért megteszek mindent, amit csak lehet, mert ő igazán megérdemli.

Mint a doktornő elmondta, a puhacsüd az interosseus sérülésére, gyulladására, túlnyúlására és szakadására hajlamosítkülönösen akkor, ha a lónak mély talajon kell dolgoznia.

Átbeszéltük a kezelési lehetőségeket és a rehabilitáció menetét. Csikó ott helyben kapott egy speciális sebészeti kezelést, mely apró, pontszerű gyulladásokat generált az ínban. A cél az volt, hogy a gyulladás révén nőjön a terület vérellátottsága és új szövetek képződjenek. A másik nagyon fontos pont a gyógypatkolás volt. Csikó hátsó lábaira felhelyeztek egy-egy olyan 4 cm vastag éket, ami levette a terhelést az interosseusról. A feladatom az volt, hogy ebből otthon hetente egy-egy centiméternyit reszeljek le. Emellett a következő öt hónapra kontrollált mozgatást írtak elő. Az első héten napi 40, a második héten 80, majd 120 és 160 méter volt a penzum, és így tovább a következő 16 hétre.

Csikó speciális patkója. Fotó: Ormándi Zsolt

Csikó speciális patkója. Fotó: Ormándi Zsolt

Nem elég, hogy teljesen kétségbe voltam esve, mire hazaértünk, a faék is eltört. Ekkor jött a képbe Ormándi Zsolt, aki napokig töprengett azon, hogyan helyettesíthetné valami egyszerűbben használható, praktikusabb eszközzel a faéket. Zsolt végül négy gumi ékkel pótolta a faéket, ezeket csavarokkal rögzítette a patkóhoz. Az én feladatom az volt, hogy hetente levegyek egy gumi réteget és a csavart ennek megfelelően rövidebbre cseréljem. Amikor elfogytak a gumi ékek, Zsolt hátrafelé keskenyedő szárú patkót tett Csikóra. Ez egy olyan speciális patkó, amit akkor használnak, ha egy interosseus problémával rendelkező ló mély talajon él, áll és dolgozik.

Csikó speciális patkója. Fotó: Ormándi Zsolt

Csikó speciális patkója. Fotó: Ormándi Zsolt

Csikó patkolására azóta is nagyon odafigyelünk, hiszen ez az egyik kulcs az ő problémájához. Zsolt 5-6 hetente végzi a szaruszabályozást, mindig megnézzük patkolás előtt és után is, hogyan mozog a ló. Télen a kemény talajon patkó helyett mezítláb volt, de akkor is a problémájának megfelelő speciális körmölést kapott.

A rehabilitáció persze ennél jóval összetettebb volt és közel egy évig tartott. Csikó a napi kontrollált mozgatás során egy speciális fáslit viselt, ami a mozgatás után is rajta volt még 3-4 órát. Éjszaka pedig egy különleges melegítő fásli volt rajta, ami segíti a vérkeringést.

A kontrollált mozgatás nagyon kemény volt, mindketten nagyon megszenvedtük a bokszfogságot, hiszen Csikó, a világ legcukibb lova három hét boksznyugalom után igazi sárkány lett. Voltak hetek, hogy az istállóban sétáltam vele, de ott is minden apró zajra megugrott, robbant.

Képünk illusztráció. Fotó: Pixabay

Képünk illusztráció. Fotó: Pixabay

Csikó a diagnózis megszületése után hat hónappal kézen ügethetett. A nyolcadik hónapban a körkarámban mindkét kézre 10-10 percet ügethetett. Tíz hónap után pedig egy-egy kört vágtázhatott.

Voltak kérdéses pillanatok és be kell vallanom, hogy sokat sírtam. Volt, amikor megkérdőjeleztem, hogy van-e egyáltalán értelme ennek az egésznek? Hogy jót teszek-e a lóval és magammal?

A kontrollált mozgatást és a gyógypatkolást gyógynövényekkel egészítettem ki, egy kolléganőm pedig akupunktúrával és kineziológiai tapaszokkal segítette Csikó gyógyulását.

Csikót több mint egy éve lovagolom mindhárom jármódban, terepre járunk, rudakon is átlovagolunk és nagy örömömre sántaságmentes. Napjait egy kisebb karámban tölti. Az itthon végzett kontroll ultrahang azt mutatta, hogy az ínmentes területek kitöltődtek egynemű rostos szövettel, és a meszes területek jó része már nem látható, ami egy ilyen súlyos problémában igen ritkán következik be.

Hogy mi az eset tanulsága? Mi az, amit nekem megtanított, amin együtt keresztülmentünk?

  • Az, hogy a ló genetikai öröksége, konformációja, a talaj, amin él, a talaj, amin dolgozik, a munkaterhelés és a patkolás így együtt döntően befolyásolják a ló egészségét.
  • Az, hogy mennyire fontos már a legelső, legapróbb jelekre is odafigyelni és kideríteni a probléma okát. Csikó esetében az első ilyen jel a ferde faroktartás volt, ami az interosseusos lovak egyik első jellemző tünete.
  • Az, hogy a sántaságot sok figyelmeztető jel előzi meg – a mi esetünkben például a ferde faroktartás, a sorvadt farizomzat, és az elferdült ló. Ne várd ki, amíg nagyobb lesz a baj. A mi végzetünk az volt, hogy mivel Csikó nem volt sánta, senki, még az állatorvos kollégák sem vettek minket komolyan.
  • A genetika és az anatómia nem játszható ki és nem hagyható figyelmen kívül. Az adott ló adottságai, konformációja meghatározza mire képes és hogy milyen problémákra hajlamos. Ennek megfelelően kell körmölni, patkolni, lovagolni és meghatározni a munkaterhelését.
  • Minden ló számára nagyon fontos a szakszerű patkolás, de egy konformációs problémával rendelkező lónak még fontosabb. És fordítva: a mozgásszervi problémák rehabilitációjában hatalmas segítség lehet egy megfelelően képzett patkolókovács.
  • Nem mindegy, hogy milyen talajon él és dolgozik egy ló. A ló saját egyéni konformációját, munkáját és a talajt figyelembe véve kell a patkolókovácsnak meghatároznia a megfelelő patkolást és körmölést.
  • A rehabilitáció összetett, egyedre és problémára szabott, ami nem merül ki a boksznyugalomban. A gyógypatkolás, a kontrollált mozgatás, fizioterápia, akupunktúra, gyógynövények, kineziológiai tapasz mind-mind hasznos kiegészítői lehetnek. Végül a sok kis rész áll össze egy egésszé.
  • Az emberi tényező: nem lehetek elég hálás a bécsi kolléganőnek és Zsoltnak. De nem tartanánk itt a jelenlegi lovarda lelkiismeretes lovásza nélkül. Mert másképp nem tudtam volna megoldani, hogy Csikó lábán négyóránként fáslit cseréljek. És ő volt az, aki mindig szólt, ha úgy látta, hogy valami esetleg nem stimmel a lábával.

A tanulság tehát az, hogy egy ló rehabilitációja és egészségének megőrzése is csapatmunka – összegzi tapasztalatait Dr. Péterfia Dalma.

„Mikor megkerestek Csikó problémájával, bevallom, először tanácstalan voltam” – mondja Ormándi Zsolt, patkolókovács. „Megnéztem a Bécsben készült ortopéd megoldást, és megpróbáltam mechanikailag lemodellezni, megérteni a hatását, működési elvét. Egyúttal utánanéztem mindennek, amit tudnom kell erről a bántalomról.
Ekkor jutott eszembe a csavarokkal rögzíthető és 3 fokonként csökkenthető emelés ötlete. Ez könnyen elkészíthető, a tulajdonos is gond nélkül tudja a heti 3 fokos csökkentést végrehajtani és ami fontos, hogy ellentétben a bécsi megoldással ez strapabíróan kitart. Természetesen ez a megoldás szigorúan csak boksznyugalomban alkalmazható.

Mikor visszatértünk a nyugalmi szög beállításhoz, egy szélesített hegyfalú és keskenyedő szárú patkóval próbáltam a terhelés optimálisabbá tételét megoldani. Ezzel a ló természetesen fokozatosan jöhetett vissza a “mozgás világába” és szerencsére probléma nélkül újra lovagolható lett.

Számomra ismét beigazolódott, hogy egy ló életére, használhatóságára milyen nagy hatással bír a patkolókovács munkája. És itt nem kimondottan a saját munkámra gondolok, hiszen csak a tűzoltást és a rehabilitációt végeztem. Hanem azon patkolókovácsokéra, akik Csikó rendszeres szaruszabályozását végezték. Sajnos nem vették figyelembe a konformációit, egy ideálisnak gondolt sablon képére próbálták beállítani a szaru képét, szögellését, ami egyenes út volt a sárüléshez.

Remélem, a gazdi és szeretett lova nagyon sokáig boldogan, sántaságmentesen tudják majd élvezni egymás társaságát.

Mi is az az interosseus?

Musculus interosseous medius, vagy suspensory ligament: a függesztő apparátus részeként funkcionál. A függesztő készülék legfőbb funkciója, hogy megakadályozza a csüdízület túlnyúlását a mozgás súlyviselő fázisában, illetve álló helyzetben.
A musculus interosseous medius egy inas köteg, amelynek felső területén „izomrostok” maradhatnak vissza, mivel eredetileg egy izomból alakult át.
Egy lapos kötegként indul a lábtő, illetve a hátsó végtagon a csánkízület alsó csontsorán, ráfekszik az elülső és hátulsó lábközépcsontok hátulsó felületére, majd innen két szárral tér előre a patacsont irányába.

Magyar Dorottya, MAPE

Kapcsolódó cikkeink:

Gyógypatkót kapott a mentett póni >>

Az élő pata >>

Egy kis anatómia >>

Kommentek

Vélemény, hozzászólás?