Lovak és patkolókovácsok Napóleon seregeiben

Napoleon1OG250Mióta az ember megszelídítette a lovakat, azóta egyet jelentettek a háborúval – egészen a robbanómotor megjelenéséig. Ha összeszámlálnánk az emberiség történelme alatt a háborúban elesett lovakat, valószínűleg hihetetlen számot kapnánk. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a robbanómotor megjelenéséig a ló olyannyira fontos tényező volt, mint manapság a devizaárfolyamok, a kőolaj világpiaci ára, vagy a zökkenőmentes energiaellátás.

.

Napóleon: a leghíresebb

Napóleon a világtörténelem egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett hadvezére. Seregei alig több mint egy évtized alatt majdnem minden európai ország ellen harcoltak – gyakran egyidejűleg – és Franciaország uralma alá vonták a kontinentális Európa nagy részét hódítás vagy szövetség által. Ő maga 60 kisebb-nagyobb ütközetben vett részt, vagyis többen, mint Nagy Sándor, Hannibál és Caius Julius Caesar együttvéve. A háborúiban egymilliónál is több francia katona esett el.

napoleon1OG

Amikor a gyorsaság egyet jelentett a lóval

1792 és 1815 között Franciaország folyamatosan hadban állt az európai hatalmakkal.1799-ben az uralomra jutó Napóleon vezetésével a franciák Anglia és Oroszország kivételével csaknem egész Európát meghódították.
Napóleon taktikája a gyorsaságra épült, a 18-19. század fordulóján pedig a gyorsaság egyet jelentett a lóval. A lovasság ereje a gyors lerohanásban, villámgyors csapásokban volt, a győzelem szempontjából döntő fontosságú hadtestnek számított. A lovasok emellett nagyon fontos szerepet kaptak a felderítő hadműveletekben, a kísérő hadműveletekben és ők hajtották végre a végső csapást a döntő csatákban.

A döntéshozók körében tehát folyamatosan napirenden volt a lovak kérdése.

Külön szabályzat létezett a hadseregben használt lovak kiválasztására. Szervezetten, célzottan zajlott a lovak felvásárlása: felmérték a nagy tenyészeteket, méneseket, számba vették a lóállományaikat. Nagyon sok tényezőt figyelembe kellett azonban venniük: a lovak egészségi állapotát, nemüket, méretüket, magasságukat.

1813. február 25-én a Montalivet belügyminiszter a parlament előtt mondott beszédében részletezi, hogy az ország 130 megyéjében pontosan 3.500.011 ló van, ebből 1.268.909 csődör, illetve herélt, 1.393.521 kanca, 837.581 pedig 4 év alatti csikó. Ekkoriban évente 280.320 ellést regisztráltak.

Napoleon-piramisok790

Lóból sosem elég

A legnagyobb gondot azonban az okozta, hogy a ló mindig hiánycikk volt, a seregben sosem volt elég az egyes csapatokban és az utánpótlás szállításához sem.

A lovak ráadásul még békeidőben is gyorsan elhasználódtak, amikor csak gyakorlat volt. Átlagosan mindössze 3 hónapig tartott a lovak karrierje a hadseregben aktív terepen.

„Bármennyire is vigyáztunk a lovakra, bármennyire is bőséges volt az eledel, három hónap aktív terep után minden lovas részleg elvesztette lovai felét

számolt be Thiébault tábornok.

Ha a teljes hadsereg létszámát tekintjük, békeidőben egy lóra hét lovas jutott, háborúban pedig egy lóra négy lovas.
1804. november elsején, békeidőben a lovasság 490.500 főt és 59.773 lovat számlált. Napóleon teljes hadserege ennél hétszer nagyobb volt.

1812 júniusától kezdték el felvásárolni és összegyűjteni a lovakat az orosz hadjáratra, a hátaslovak számát így 107.537-re, az igáslovak számát pedig 49.816-ra emelték, a hadsereg lóállománya 157.353-ra emelkedett.

A lovak létszáma még így sem volt elégséges, a természet megakadályozta, hogy egy ekkora lovas hadsereget a fogyás ütemének megfelelően tudjanak pótolni. Ezért a napóleoni seregekben nagy hangsúlyt fektettek a takarmányozásra, a lótartásra és a megfelelő patkolásra, hogy minél tovább megőrizzék a lovak egészségét.

Patkolókovácsok munka közben Napóleon korában

Patkolókovácsok munka közben Napóleon korában

Napóleon a lójólét terén is úttörő volt

Napóleon hadserege volt az első olyan szervezet, ami ilyen hatalmas lóállományt halmozott fel. Ez nem volt könnyű feladat. A lovak drágák voltak, ezért igyekeztek egyrészt életben, másrészt minél tovább jó állapotban tartani őket és erre a pénzt sem sajnálták.

Ennek köszönhető, hogy a francia hadsereg intézményesítette a patkolókovácsokat, tehát beemelte őket a seregbe, kidolgozta és megteremtette munkavégzésük feltételeit.

Cikksorozatunk következő részeiben betekintés adunk a Napóleon korabeli patkolókovácsok mindennapjaiba. Szó lesz arról, milyen szigorú feltételek szerint zajlott a patkolókovács-jelöltek vizsgáztatása, hogy mennyire volt megbecsült a patkolókovács szakma, vagy hogy milyen szerepet töltött be a patkolókovács műhely a korabeli falvak és városok életében. És persze megtudhatod azt is, hogyan teltek a Napóleon seregeiben dolgozó patkolókovácsok mindennapjai.

Írta: Czikora Gábor és Magyar Dorottya
Illusztrációk: Wikimedia Commons

Kapcsolódó cikkeink:

Patkolókovácsok a 19. századi Franciaországban >>

Kor, szín, marmagasság: így válogatták Napóleon lovait >>

Lójólét és teljesítményvizsgálat Napóleon seregeiben >>

Régi idők elfeledett kovácsai >>

Kommentek

Vélemény, hozzászólás?