Pótpatkót hordtak maguknál Napóleon lovasai

Cikksorozatunk legutóbbi részéből kiderült, hogy a napóleoni seregek patkolókovácsainak a rengeteg napi feladat miatt szusszanásnyi idejük sem maradt. Nagyon kevesen voltak nagyon sok lóra. De vajon mennyi patkó fogyott a napóleoni seregekben?

.

Minden lovas katonának kötelezően magánál kellett hordania négy, a lovára illő patkót és kétszer annyi szeget, mint amennyi ezek felütéséhez kellett, azaz összesen 48 darabot. Ennek az a magyarázata, hogyha kiesett egy-két szeg, azt vissza lehetett ütni, de még így is maradt elég szeg ahhoz, hogy akár mind a négy patkót lecseréljék. Ezzel a dupla biztonságot nyújtó szettel ideális esetben másfél hónap, azaz hat hét telhetett el két patkolás között.

És hogy ez mit is jelentett egy ezred szintjén? Egy ezred anyagigénye egy másfél hónapos patkolási ciklus alatt 4.000 patkó és 48.000 szeg volt. És ez még nem foglalja magában a mindennapi patkolásokat, ez csak a kötelező felszerelés része volt, úgy mint ma az autókban a pótkerék. És hol voltak még ekkor a félkész gyári patkók és szegek?! Minden egyes patkó és minden egyes szeg kézzel készült.

De számoljunk tovább! Ekkoriban 4 patkó 6 livre-t nyomott (kb. 3 kg), a 24 szög 1 livre-t (kb. 0,5 kg). Lovanként tehát csak a kötelező felszerelés részét képező patkó és patkószegek súlya 3,5 kilogramm volt, ezredenként ez 3,5 tonna. Másfél hónaponként 3,5 tonna vasra volt szüksége tehát minden egyes ezrednek. Ekkoriban elképzelhetetlen volt ekkora tömeget hosszú távon mozgatni. És tegyük hozzá azt is, hogy Napóleon seregének 157.000 lova volt.

A laktanyában ez a vasmennyiség még viszonylag könnyen beszerezhető. Viszont a hadjáratok során egyre nehezebbé vált az utánpótlás. A kovácsoknak azokból az országokból, városokból, falvakból kellett vasat szerezniük, ahol épp járt a sereg. A kovácsok másodlagos feladata a vas keresése, táborba szállítása lett.

Gyakran igénybe vették a helyi kovácsok műhelyét és segítségét is. Magyarán megparancsolták a helyi kovácsnak, hogy dolgozzon nekik. Viszont a helyi kovácsokra csak a patkó és a szeg elkészítését bízták, ők a lovak lábához nem nyúlhattak, nehogy kárt okozzanak. A civil kovácsokat Franciaországon belül a kincstár kifizette, de hogy ez a külföldi kovácsokkal hogyan zajlott, arról nem maradt fenn adat.

Napóleon hadserege volt az első olyan szervezet, ami ekkora mennyiségű lóállományt halmozott fel. Ez azonban minden szempontból hatalmas kihívást jelentett. A lovak drágák voltak, ezért igyekeztek egyrészt életben, másrészt minél tovább jó állapotban tartani őket – és erre a pénzt sem sajnálták.

Ennek köszönhető, hogy a francia hadsereg beemelte a patkolókovácsokat a seregbe és intézményesítette a seregben szolgáló lovak pataápolását.

De a patkolókovácsok képzése ekkor még nem a seregben zajlott, a hadseregben szolgáló patkolókovácsokat a civil életből sorozták be.

Fotó: Czikora Gábor

Fotó: Czikora Gábor

Zárszó

A francia hadseregnek mára már „csak” mintegy 1000 lova van. Szerencséjükre sokkal könnyebb és biztonságosabb életük van, mint elődjeiknek és pályafutásuk is jóval több már, mint az a bizonyos három hónap a napóleoni időkben. Díjugratásban, díjlovaglásban, lovastusában versenyeznek, katonai díszszemléken és bemutatókon szerepelnek, és ők láthatóak a Cadre Noir de Saumur előadásaiban is.

A francia hadsereg azonban még mindig nagy hangsúlyt fektet a patkolókovácsok megfelelő képzésére. Mert ami a napóleoni időkben egy győztes csata volt, az ma egy olimpiai arany díjugratásban és lovastusában.

Attól kezdve, hogy megszelídítettük a lovat, felelősséget vállaltunk érte, mert nem hagytuk meg a lehetőséget, hogy szabadon éljenek. Aki a patkolókovács szakmát választja, elkötelezi magát és vállalja, hogy felelős ezért az állatért, legyen az civil vagy katonai, sport vagy hobbiló.

Írta: Czikora Gábor, patkolókovács

Czikora Gábor Franciaországban, a hazainál sokkal szigorúbb képzési rendszerben szerezett patkolókovács végzettséget, diplomamunkáját a napóleoni kor patkolókovácsairól írta. Franciaországban Jerome Champion mellett dolgozott, akivel elsősorban sportlovak patkolását-körmölését látták el, emellett patkolókovács versenyeken is rendszeresen részt vett. 2015-ben kezdett dolgozni idehaza.

Szerkesztette: Magyar Dorottya

Kapcsolódó cikkek:

Éjt nappallá téve dolgoztak Napóleon patkolókovácsai >>

Sasszemű francia patkolókovácsok >>

Patkolókovácsok a 19. századi Franciaországban >>

Lójólét és teljesítményvizsgálat Napóleon seregeiben >>

Kor, szín, marmagasság: így válogatták Napóleon lovait >>

Lovak és patkolókovácsok Napóleon seregeiben >>

Kommentek

Vélemény, hozzászólás?