Hivatalos

Hogy miért érdemes MAPE tagnak lenni?

– Mert jelentős kedvezménnyel látogathatod az Egyesület továbbképzéseit, ahol a legnevesebb nemzetközi mesterektől és hazai szakemberektől tanulhatsz

– Mert jelentős kedvezménnyel vehetsz részt az Egyesület versenyein, hogy megméresd tudásod

– Mert a MAPE tagjai soha nincsenek egyedül: az Egyesület szakmai háttere áll mögöttük

– Mert nálunk kibontakozhatsz: Szívesen írnál a patkolókovács szakmáról, bemutatnád legérdekesebb eseteidet? Köztünk a helyed!

– Mert partnereinknél jelentős kedvezménnyel szerezhetsz be mindent, amire csak szükséged van a munkához

– Mert aktívan hozzájárulhatsz a kontárok és a fekete munka visszaszorításához

– Mert végre aktívan tehetsz a lovak védelméért, jólétéért

A tagság feltételei:

-szakirányú végzettség

-cégszerű működési engedély, vagy szakirányú munkáltatói igazolás

-a tagdíj rendszeres befizetése

-évente legalább egy, a MAPE vagy partnerei által jegyzett továbbképzésen való részvétel

Szívesen lennél MAPE-tag? Szeretnél többet megtudni a MAPE-tagságról?

Írj nekünk az info@mape.hu e-mail címre,
vagy hívd a +36-20-407-5102 telefonszámot!

Éves beszámolók:

 A Magyar Patkolókovácsok Egyesületének 2012. évi beszámolója >>

 A Magyar Patkolókovácsok Egyesületének 2013. évi beszámolója >>

 A Magyar Patkolókovácsok Egyesületének 2014. évi beszámolója >>

 

Egyesület Alapszabálya

A „Magyar Patkolókovácsok Egyesülete” (MAPE) alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.
Az Egyesület neve: „Magyar Patkolókovácsok Egyesülete” Egyesület
Székhelye: 2225 Üllő, Kisfaludy u. 6.

Működése kiterjed az ország egész területére.
Kiadásait tagdíjakból, természetes és jogi személyek adományaiból, valamint kiegészítő jellegű gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeiből fedezi.

Az Egyesület az alábbi vagyoni hozzájárulások rendelkezésre bocsátásával került megalapításra:
Az Egyesület megalapítására akként került sor, hogy az Egyesület alapító tagjai éves tagdíjukat, mely összege 12.000 Ft/fő volt, alapításkor az Egyesület rendelkezésére bocsátották.
Az Egyesület első vezető tisztségviselői az alábbi személyek voltak:
Ormándi Zsolt elnök
Czirok Dávid elnökségi tag
Máté Csaba elnökségi tag
Szőllősi Csaba elnökségi tag
Luigits Gábor elnökségi tag

Az Egyesület célja

2.
2.1. Az Egyesület önkormányzati elven működő szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.
2.2. Az Egyesület célja: Az Egyesület, mint nevében is jelzi a Magyar Patkolókovácsok érdekvédelmére, a szakma rangjának újbóli megteremtésére alakult meg. E cél érdekében megvalósítja az alábbiakat:

I. Általános érdekképviselet
1./ A patkolókovács szakma, és annak eszközeivel (a továbbiakban együtt: patkolókovács szakmával) kapcsolatos oktatási, ismeretterjesztő, figyelemfelkeltő tevékenység kifejtése.
2./ A patkolókovács szakma rangjának megteremtése és annak megőrzése érdekében különféle minőségbiztosítási megoldások és felelősségbiztosítási rendszer kialakítása és folyamatos fejlesztése.
3./ Az egyesület céljának megvalósítása érdekében a jogszabályoknak megfelelő informatikai háttér és a patkolókovács szakma mesterséget folytatók szakmai adatbázisának kialakítása.
4./ A patkolókovács szakma munkájának elvégzéséhez szükséges eszközök és felhasznált alapanyagok piacának folyamatos figyelemmel kísérése és az azzal kapcsolatos szakmai információk összegyűjtése, a tagok számára hozzáférhetővé tétele.
5./ Az 4./ pontban meghatározott cél érdekében a patkolókovács szakma munkájának elvégzéséhez szükséges eszközök és felhasznált alapanyagok gyártóival való folyamatos kapcsolattartás.
6./ Folyamatos kapcsolattartás az állatgyógyászati szakhatóságokkal az állattenyésztés új módszereinek megismerésére tájékoztatás céljából.
7./ Egyesületi formában szervezett fellépés a patkolókovács szakma működési területén tapasztalható „fekete munka és kontár tevékenység” hatékony visszaszorítása érdekében.
8./ Együttműködés a Magyarországon fellelhető állattenyésztési érdekképviseleti szervezetekkel.
9./ Az Európai Unióban működő nemzetközi patkolókovács vagy egyéb állattartási társadalmi szervezetekkel, kamarákkal együttműködés kialakítása.
10./. Az egyesület hosszútávon szakmai kamarává alakítása.
11./ A magyarországi szakmai felelősségbiztosítási rendszer kidolgozása, az illetékes szakhatóságok felé e témakörben javaslattétel.

II. Szakmai érdekképviselet
1./ Szakmai bizottság létrehozatala
A patkolókovács szakma szakmai érdekképviselete érdekében az elnökség az egyesület tagjai közül 12 fős szakmai bizottságot hoz létre. A szakmai bizottság minden a patkolókovács mesterséggel kapcsolatos vitás esetben jogosult állásfoglalásra és ajánlások meghozatalára.
Az Egyesület bármely tagja írásban jogosult az Egyesület mindenkori elnökéhez fordulni – telefon, fax, e-mail és levél formájában – és a vitás eset eldöntése érdekében a szakmai bizottságtól állásfoglalást kérhet.
Bármely más személy szintén írásban jogosult az Egyesület mindenkori elnökéhez fordulni – telefon, fax, e-mail és levél formájában – és a vitás eset eldöntése érdekében a szakmai bizottságtól állásfoglalást kérhet.
Ebben az esetben a szakmai bizottság eljárásának teljes költsége minden esetben a megrendelőt terheli.
A szakmai bizottság eljárása
A szakmai bizottság jogosult a bizottság, valamint az egyesület tagja közül kijelölni 2 főt, aki a patkolókovács által elvégzett vitássá tett munka helyszínén 8 napon belül eljár, és állásfoglalást, valamint szükség esetén ajánlásokat tesz.
A szakmai bizottság a fél kérelmére, annak indokoltsága esetén állatorvosi szakvéleményt szerez be, amelynek költsége minden esetben a megrendelőt terheli.

III. Patkolókovács szakmai képzés és ennek felügyelete
1./ Szakmai képzés rendszere
A patkolókovács szakma szakmai képzése, és annak felügyelete, valamint fejlesztése érdekében többszintű rendszer létrehozatala. Ennek keretében az alábbi képzési rendszer kiépítése és működtetése:
A; alapképzés:
a patkolókovács szakma jelenleg Magyarországon folyó szakmai, gyakorlati képzésének és vizsgáztatási rendszerének figyelemmel kísérése és aktív részvétel a képzés fejlesztésében.
B; továbbképzés:
a patkolókovács szakma tagjainak továbbképzése érdekében az Egyesület tagjai részére továbbképzést szervez és bonyolít le.
C; mesterképzés:
a szakmai továbbképzés keretében az Egyesület mesterképzést folytat, amelyet saját keretein belül szervez és kidolgozza a vizsgáztatás rendszerét, amely alapján magyarországi mesterlevelet adhat ki a tagoknak.
D; tanácsadás:
az Egyesület vállalja a patkolókovács szakma szakmai kérdéseiben a tanácsadást bármely érdeklődő részére, ezen kívül sajtóban és egyéb médiában szakmai cikkeket publikál.

IV. A patkolókovács szakma társadalmi megbecsülésének növelése érdekében ismeretterjesztő felvilágosító tevékenység folytatása, médiával való kapcsolattartás, reklám propaganda tevékenység.

Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése

3.
3.1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki rendelkezik szakirányú végzettséggel, és magyar nyelvismerettel. Rendelkezik cégszerű működési engedéllyel, vagy szakirányú munkáltatói igazolással. Aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
3.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni.
4.
Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással.
5.
A kilépést írásban kell közölni az Elnökség valamelyik tagjával, amely kilépés a kézhezvétel napjával hatályosul.
6.
A közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.
6.1. Kizárási okok:
Az Egyesületből ki kell zárni azt a tagot:
– aki az Egyesület társadalmi céljával ellentétes tevékenységet folytat az Egyesület keretein belül,
– aki az Egyesület munkájában önhibájából tartósan nem vesz részt,
– akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek,
– a tagdíjat nem fizeti, vagy
– az Egyesület tagjaival szemben tanúsított viselkedése nem megfelelő.
A tag kizárásáról az Elnökség kétharmados szótöbbséggel határoz. A kizárásról szóló határozatot az érintett taggal ajánlott postai küldeményben kell közölni. Amennyiben a kizárt tag a határozatot sérelmesnek tartja, a kézhezvételtől számított 8 napon belül kérheti az elnökségtől a Közgyűlés összehívását. Az Elnökség ebben az esetben 30 napon belül köteles a Közgyűlést összehívni.
A közgyűlés a kizárást kimondó határozatról szintén kétharmados többséggel dönt.
A taggal szembeni eljárás során biztosítani szükséges a tisztességes eljárást, az iratok, bizonyítékok megismerésének lehetőségét, azokra megfelelő időben történő reagálás lehetőségét, illetve a szóbeli meghallgatást. A taggal szembeni eljárások hivatalból indulnak – panaszra, illetve az eljáró szerv döntése alapján. Az eljárás határozattal történő lezárására az eljáró szerv az érintett eljárás megindulásáról történt tájékoztatását követő 90 napon belül köteles.

A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények alkalmazását, illetve a taggal szembeni eljárást – ide nem értve a kizárási eljárást – az Egyesület mellőzi.

A tagok jogai és kötelezettségei

7.
Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag választhat és választható.
8.
Az Egyesület tagja köteles az alapszabály rendelkezéseit betartani, a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
A pártoló tagok jogaira és kötelezettségeire a rendes tagok jogai és kötelezettségei az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, tisztségre nem választhatnak és nem választhatók, anyagi hozzájárulásukat külön szerződés állapítja meg.

Közgyűlés és elnökség

9.
9.1. Az Egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az Elnökség hívja össze igazolható módon. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – a cél megjelölésével – igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
(A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 % + 1 fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti –határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követően 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető. A megismételt közgyűlés feltételeiről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatni kell.
9.2. A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza,. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg.
Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők, az ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és éves beszámolójának elfogadása, az alapszabály jóváhagyása és módosítása, az évi költségvetés megállapítása és az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása. Az alapszabály módosításához, és a tag kizárásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. A közgyűlés dönt évente az éves tagdíj pontos mértékéről, azzal, hogy a tagdíj minimális éves összege 20.000 Ft.. A közgyűlés által hozott határozatok betartása kötelező.
Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
10.
10.1. Az Elnökség:
Az Elnökség az Egyesület ügyvezető szerve, az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által választott 5 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes és titkár.
A közgyűlés mind az Elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket (képviselőket) 5 évre választja.
A közgyűlés:
Ormándi Zsoltot elnöknek,
Czirok Dávidot elnökhelyettesnek
Kajsza Bélát titkárnak megválasztotta.
A három tisztségviselőn kívül – akik az Elnökségnek automatikusan tagjai – az Elnökségbe a közgyűlés megválasztotta:
Dudás Ferenc  
Godó Józsefet tagot.

Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.
Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról – a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – ¬dönteni.
Az Elnökség minimum három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest – de legalább évente egyszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell igazolható módon meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 30 nap időköznek kell lennie. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Egyéb ügyekben szavazategyenlőség esetén a levezető Elnök szavazata dönt.

A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

10.2. Az Elnök jogai és kötelességei:
– a Közgyűlést bármikor összehívhatja,
– a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja,
– a kiadások számláit ellenőrzi,
– megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez
– harmadik személyekkel való szerződések megkötése
– a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie
– a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell,
– az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése.
10.3. Az elnökhelyettes jogai és kötelességei:
– az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt,
– az elnök hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.
10.4. A titkár (vagy külön választott pénztáros) jogai és kötelességei:
– az Egyesület pénzállományának kezelése,
– a számlák kezelése és nyilvántartása, – a pénztárkönyv vezetése,
– mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése,
– a számlák hitelességének ellenőrzése,
– értesítők küldése( fax ,e-mail, levél).
11.
Mind a közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag.
A szavazati jog Közgyűlésen való gyakorlásának feltétele – a törvény által előírt feltételeken túl – a személyesen való megjelenés.

Az egyesület Elnöke a Közgyűlés levezető elnöke. A levezető elnökön túl a Közgyűlés tisztségviselőinek, illetve a szavazatszámlálóknak a megválasztására a Közgyűlés kezdetén – a levezető elnök által javasolt személyekre történő szavazással – a jelenlevők egyszerű többségének támogató szavazatával kerül sor.

A Közgyűlés határozatait a levezető elnök hirdeti ki.

A közgyűlést levezető elnök a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.
Az Elnök köteles mind a közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.
12.
Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli.
Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

Az Egyesület képviselete 

13.
Az Egyesület képviseletére az elnök, elnökhelyettes és a titkár önállóan jogosultak. Az Egyesület bankszámlája felett az elnök, az elnökhelyettes és a titkár közül ketten együttesen jogosultak rendelkezni.
A közgyűlés által 5 évre megválasztott képviselők neve:
Ormándi Zsolt (elnök),
Czirok Dávid (elnökhelyettes),
Kajsza Béla (titkár).

Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

14.
14.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés, valamint a gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatásából eredő bevétel az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, az általa végzett gazdasági-vállalkozási tevékenységből eredő bevételből, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekből gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
14.2. Az .egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.
Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a bíróság ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.
14.3. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
14.4. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.
14.5. Az egyesület – céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, kiegészítő jelleggel – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.

Vegyes rendelkezések

15.
Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
16.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független, azoknak támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.

17.
A Vezető tisztségviselőkre vonatkozó közös szabályok

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.2
18.
A vezető tisztségviselők titoktartási és felvilágosítás adási kötelezettsége, illetve felelőssége

A vezető tisztségviselők az Egyesület tagjai részére kötelesek az Egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az Egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselők a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez köthetik.

A vezető tisztségviselők megtagadhatják a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az Egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az Egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.

A vezető tisztségviselők az ügyvezetési tevékenységük során az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben.
19.
Határozathozatalra vonatkozó közös szabályok

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.2
20.
Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli.

Az egyesület jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

21.
Az alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. , valamint a 2011. évi CLXXV. tv (Civil
Törvény) rendelkezései irányadóak.

Budapest, 2017. február 25.

 MAPE alapszabály 2017 >>

 A Magyar Patkolókovácsok Egyesületének 2012. évi beszámolója >>

 A Magyar Patkolókovácsok Egyesületének 2013. évi beszámolója >>

 A Magyar Patkolókovácsok Egyesületének 2014. évi beszámolója >>

Kommentek

Vélemény, hozzászólás?