Az elmúlt hetekben a legtöbb lovas találkozhatott ezekkel a Németországban készült felvételekkel. Egy idős férfinek az évek alatt a fejére nőtt a lótartás.

20 lovából 16 évek óta az istállóban állt. Hét éve, mióta a patkolókovács elhunyt, senki nem nyúlt a lovak lábához.

.

.

A patáik katasztrofális állapotban voltak, teljesen eldeformálódtak, kosszarvhoz hasonlóan felkunkorodtak, így az állatok lépni is alig tudtak, mivel egyszerűen elbotlottak a saját patáikban. A jószágok emellett alultápláltak és ápolatlanok voltak. A lovak azóta már a helyi állatvédők pártfogásában vannak, ahol a lábaikat is hamarosan rendbe teszik – ami nem lesz egyszerű feladat, mivel az állatok ugyan nem félnek az embertől, de az átlag lótól alapvetően elvárható dolgokat sem ismerik: számukra idegen a kötőfék és a vezetőszár, nem tudják feladni a lábukat.

Kaspar már a már a helyi állatvédők pártfogásában van

Hazánkban június végén hasonlóan nagy port kavart, amikor lóhoz méltatlan körülmények közül mentettek ki hét lovat a Bottyán Equus Hungária Alapítvány munkatársai Mocsán.

Az Alapítvány lovait évek óta Dezső Gergely körmöli, így a mocsai lovak lábának rendbetételével is őt bízta meg Rédei Éva, az alapítvány vezetője. Gergőtől most első kézből tudhatjátok meg, hogy a patkolókovácsnak mire kell ügyelnie, ha ennyire elhanyagolt patákkal találkozik:

• Mindenképpen számítani kell rá, hogy azok a lovak, amelyeknek ennyire elhanyagolt a patájuk, nem emberhez szokottak. Ezért az egyik első és legfontosabb szempont, hogy vigyázz a saját, a segítők és a ló testi épségére.
• Meg kell próbálni a lehető legtöbb információt megszerezni a lóról a kezelő személyzettől – bár ez az ilyen esetekben érthetően hiányos. Szerencsés, ha a gondozóknak már volt idejük kiismerni az állatot.
• A legtöbb ilyen esetben az első pataszabályozáshoz általában szükséges a ló bódítása – de még bódítás mellett is előfordulhat, hogy rúg az állat. Idővel általában ezek a lovak is megszokják a rendszeres ápolást, megtanulják feladni a lábukat, de vannak köztük olyanok is, akik a korábban átélt rossz élmények miatt soha nem lesznek hajlandóak ilyesmire.
• A képeken is látható elhanyagolt paták akkor alakultak ki, amikor a lovak sokat állnak és keveset mozognak, hiszen egyéb esetben kopna a szaru. A lovak egyéni konformációjának megfelelően különféle deformációk alakulhatnak ki. Előfordul természetesen az is, hogy a pata nem deformált, csak rendkívül hosszú.
• Ilyen esetben az első körmölés szinte elsősegély: nem követhetjük a fokozatosság elvét, a lovakat meg kell szabadítani attól a tehertől, amit az ilyen paták jelentenek. Kezdetben természetesen furcsa lesz a nekik a változás, de az ízületek és szalagok számára azonnali megkönnyebbülést jelent ez. A komolyabb problémákat természetesen ilyenkor sem lehet egyetlen körmöléssel megoldani, de komfortosabbá tehetjük a lónak a saját lábait.
• Természetesen ilyen esetekben ugyanúgy az egész lovat figyeljük, mint bármikor máskor. A lábtengely ferdeségeit és egyéb konformációs problémákat ilyenkor sem szabad figyelmen kívül hagyni.
• Akkor látszik igazán, mivel állunk szemben, amikor a patkolókovács kipucolja a patát. Ilyenkor a gyakorlott szem már látja azt a pataformát, amit ki tud majd hozni belőle.