Egyre több lovas tanulja meg saját maga és a lova kárán, hogy mi is az a csüdfüggesztő készülék, illetve egyik legfontosabb része, amit suspensory ligamentként vagy egyenítőszalagként is emlegetnek a patkolókovácsok és állatorvosok.

.

Ráadásul mindkét szakma képviselői egyre több „szuszpenzoris” lóval találkoznak. De pontosan mit is jelent ez? Nézzük Sue Dyson, a világ egyik legnevesebb sántaságdiagnosztájának összefoglalóját.

Kezdjük az elején: mi is az az interosseus?

Musculus interosseous medius, vagy suspensory ligament: a függesztő apparátus részeként funkcionál, aminek legfőbb funkciója, hogy megakadályozza a csüdízület túlnyúlását a mozgás súlyviselő fázisában, illetve álló helyzetben. A musculus interosseous medius egy inas köteg, amelynek felső területén izomrostok maradhatnak vissza, mivel eredetileg egy izomból alakult át. Egy lapos kötegként ered közvetlenül a lábtő, ill. a hátulsó végtagon a csánkízület alatt, ráfekszik a lábközépcsontok hátulsó felületére, majd innen két ínszárra válva az egyenítőcsontok külső, végtagtengelytől távolabbi felszínén tapad meg – így azokat felfüggeszti (suspension = felfüggesztés). Innen még egy-egy gyengébb szakasz a végtag elülső oldalára tér és a pártacsont magasságában beleolvad az ujjnyújtó izom inába.

De miért ez a nagy felhajtás?

Az egyenítőszalag sérülései nagyon lassan gyógyulnak és hajlamosak a kiújulásra. A gyógyulás időtartama és sikeressége függ attól, hogy a szalag mely része sérült, valamint a sérülés mértékétől. De komolyabb sérülései gyakran a ló sportkarrierjének végét jelentik.

A korai felismerés, a szakszerű diagnózis és az ez alapján végzett kezelés azonban jelentősen javítja a gyógyulás esélyeit.

Az egyenítőszalag sérüléseinek típusai

A probléma elhelyezkedését tekintve három sérüléstípust különböztetünk meg:

• A szalag felső harmada sérül, ez a proximális suspensory desmopathy (PSD), ami érintheti az eredési helyet
• A szalag középső harmada sérül
• Az ínszárak sérülnek – ez érintheti a tapadási helyet

Elhelyezkedése miatt az egyenítőszalag eredéséhez és tapadásához közeli sérülések összefüggésben lehetnek, illetve okozhatják a csont sérülését is. Olyan bántalom ez, ami egyaránt jelentkezhet az első és a hátsó lábakon is. Okozhatja egy rossz mozdulat vagy túlterhelés, de lehet ismétlődő trauma is a háttérben.

A PSD, valamint az ínszárak sérülései gyakoriak a sport- és hobbilovak körében, míg a középső harmad sérülése inkább a versenylovakra jellemző.

Veszélyben van a lovam?

Az egyenítőszalag sérülése bármely lónál előfordulhat, de vannak olyan rizikófaktorok, amik növelik ennek kockázatát:

• A fiatal, látványosan mozgó lovak, amiknek még nincs még meg a megfelelő ereje és mozgáskoordiációja gyakrabban szenvednek PSDtől az elülső lábakon, mint idősebb, erősebb, jobban egyensúlyban lévő lovak
• Enyhe, vagy szimmetrikus hátulsó végtag problémák gyakran vannak a háttérben, amelyek miatt a ló túlságosan az elején dolgozik és ezzel terheli túl az inait
• A szár sérüléseire a magas sarok meghagyása hajlamosít
• Felsőbb osztályos díjlovak
• Ha a lónak túlságosan egyenes, kinyújtott állapotú a csánkja
• Ha a lónak puha a csüdje
• Ha a láb nincs egyensúlyban a nem megfelelő pakolás, körmölés miatt
• Egyenetlen vagy rossz minőségű munkatalaj
• Vannak lovak, akik genetikusan hajlamosak erre a bántalomra, náluk az egyenítőszalag sérülése már fiatal korban viszonylag csekély munkaterhelés mellett is jelentkezik, akár több lábon is.

Honnan tudom, hogy baj van?

A tünetek többfélék lehetnek és függenek attól, hogy a szalag mely része sérült.

• Melegedés, duzzadtság: Egy friss sérülés melegedhet, bedagadhat, és természetesen fájdalmas. De PSD esetén – mivel a szalagot elfedik más anatómiai képletek -, ezek a tüneteket nehezen felismerhetőek lehetnek. Ha a szalag középső harmada sérült, a duzzadtság jól látható. A csüdízület külső vagy belső oldalán megjelenő duzzadtság jelezheti az egyik ínszár sérülését.
• Egyenetlen lefutású suspensory: egy négy lábra felállított egészséges ló esetében, az egyenítőszalag szélei, illetve az ínszárak szélei párhuzamosak.
• PSD esetében általában sántaság jelentkezik. Megfigyelhető lehet a munkakedv csökkenése, a lépéshossz rövidülése, a hátsó lábak érintettsége esetén a lendület hiánya. Ha az első láb érintett, a sántaság akkor súlyosbodik, ha az érintett láb a kör külső oldalán van, puha talajon. Korai stádiumban a sántaság pihentetésre gyorsan javulhat, de terhelésre újra visszatér. A hátsó lábak érintettsége, illetve az ínszárak sérülése esetén kevésbé egyértelmű a sántaság.
• Ha a szalag középső harmada sérült, általában jól látható a sántaság.
• Az ínszárak sérülése esetében nem mindig jelentkezik sántaság.

Diagnózis

Mivel gyakori, hogy a ló nem mutat egyértelmű tüneteket, ezért az állatorvos először vezetéses érzéstelenítéssel meghatározza a fájdalom helyét, majd ezt követi az ultrahang, illetve röntgen vizsgálat. Az MRI is jó szolgálatot tehet.

Kezelés

Természetesen az egyenítőszalag különböző sérülései esetében más-más kezelési mód javasolt. Ami viszont minden esetben igaz, hogy ezek a problémák nagyon lassan gyógyulnak és hajlamosak a kiújulásra, illetve hogy rendkívül fontos a megfelelő szaruszabályozás és patkolás.

Az első lábakon jelentkező PSD esetében a friss sérülések jól reagálnak a pihentetésre – ez 3 hónap boksznyugalmat és kontrollált mozgatást jelent. A krónikus sérülések esetében a pihentetés magában nem hoz jelentős eredményt. A shockwave, vagyis lökéshullám terápia hasznos ezekben az esetekben, de az őssejtkezelés és a PRP (vérlemezkével dúsított plazma) is segít a gyógyulásban.

A hátulsó lábakon kialakuló PSD esetében leggyakrabban degeneratív sérülésről van szó, ahol a boksznyugalom és a lökéshullám terápia már nem elég. Általában sebészeti beavatkozással érhető el a legjobb eredmény, a lovak közel 80 százaléka térhet vissza korábbi tevékenységéhez, terheléséhez. A gyógyulási idő itt is sérülésfüggő, a legtöbb ló 2 hónap után lovagolható, de a komolyabb eseteknél ez 6-9 hónap is lehet. A műtét azonban nem javasolt a hátsó lábak konformációs problémái esetén.

Az ínszárak sérülései általában nem igényelnek műtétet. A kisebb sérülések boksznyugalom és kontrollált mozgatás hatására meggyógyulnak, viszont a nagyobb folytonossági hiányok, különösen azok, ahol a lábközépcsont is érintett, nehezebben kezelhetők.

Fontos kockázati tényező, hogy a gyógyulás során olyan kötőszövetes réteg jöhet létre a szalag körül, ami maga is hajlamosíthat a sérülés kiújulására – ezek az esetek különösen nehezen kezelhetőek.

A kulcs a korai felismerés

Mint minden lágyszöveti sérülés esetében, a probléma korai felismerése és megfelelő kezelése kulcsfontosságú, mert idővel más bántalmak is kialakulhatnak – például a hátsó láb érintettsége esetén a medence és keresztcsont környékének fájdalma.

Könnyebb megelőzni, mint kezelni

Mint minden mozgatószervi bántalom esetében, az egyenítőszalag sérüléseinek esetében is a legkifizetődőbb a megelőzésre koncentrálni:

• Ne terheld és ne követeld túl a lovat, mindig az erőnlétéhez, képességeihez és adottságaihoz igazítsd a munkát, amit követelsz tőle.
• Dolgozz lovaddal többféle talajon.
• Végezz lovaddal változatos munkát és ügyelj a helyesen felépített edzésmunkára.
• Az összeszedett és a nyújtott jármódok a leginkább megterhelőek.
• Rendszeres és minőségi szaruszabályozás és patkolás – mégpedig öthetente.
• Lóvásárláskor ügyelj a konformációra. Ha a csánk szöge 165°-nál nagyobb, vagy a ló puhacsüdű, nagyobb kockázatnak van kitéve.

Összefoglalva:

Ha a fenti tanácsokat betartod, az egyenítőszalag mellett számos más mozgatószervrendszeri képlet sérülését is megelőzheted. Fontos, hogy a sántaságot a lehető leghamarabb észleld és kivizsgáltasd állatorvosoddal, aki a diagnózis felállítása után dönthet a megfelelő kezelésről.

Forrás: Horse&Rider

Fotók: Pixabay

Kapcsolódó cikkek:

Az ortopéd patkolásról >>

Patatályog: tünetek, kezelés, kockázatok, mellékhatások >>

Egy szeg miatt a ló elveszhet: a szegbelépésről >>

Miért nem adja a patáját? – Lovak megtévesztő idegrendszeri és izombántalmai >>

Patairha-gyulladás: okok, tünetek, teendők >>