Amikor 2013-ban napvilágot láttak az első hírek az első pár, 3D nyomtatóval titánból készült patkóról, még úgy tűnt, ez a technológia forradalmasíthatja a patkolást. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy ez a forradalom még várat magára.

.

2013-ban ausztrál kutatók titánból nyomtattak patkókat. Mivel a titán még az alumíniumnál is sokkal könnyebb, úgy tűnt, hogy az egyes lovak lábára készített, „személyre nyomtatott” titán patkók új horizontokat nyithatnak meg a például a lóversenyben.

Fotó: Wide Open Pets

A jó hírt azonban árnyalta, hogy a látványos lila patkók kinyomtatása 24 órába és 600 dollárba került.

Persze úgy a patkolókovácsok, mint a világ lovasai is felkapták a fejüket az újdonságra, hiszen úgy tűnt, csak egy karnyújtásnyi távolságra van az, hogy Csillag elveszett patkóját újra ki lehessen nyomtatni és vissza lehessen ütni, vagy hogy még egyszerűbben még pontosabb és hatékonyabb ortopéd patkók segíthessék a lovak gyógyulását.

Az Utrechti Egyetemen jelenleg is folyik egy projekt, melynek keretei között az egyetem állatorvostan hallgatói patkolókovácsokkal együttműködve dolgoznak a pata beszkennelésén, és a patkók 3D nyomtatóval való elkészítésén.

Ha valaki patkót szeretne nyomtatni, ma is léteznek megvásárolható programok és a világhálóról letölthető kiinduló modellek akár csikók számára, akár hagyományos és ortopéd patkók, a módosítási lehetőségek azonban erősen behatároltak úgy méretileg, mint alakilag. A patkók 3D nyomtatásához használt adatok nagyrészt kétdimenziósak, a módosításokat pedig a Computer Assisted Drawing (CAD) program segítségével lehet elvégezni.

Persze nem csak patkó, de akár egy lóláb is kinyomtatható a 3D technikával, Chris Pollitt Ausztráliában például CT felvételek alapján egy különleges modellező szoftver segítségével nyomtatott már lólábat:

Fotó: www.americanfarriers.com

És persze akár egy teljesen „új” lóláb 3D nyomtatása is lehetséges más lólábak adatainak felhasználásával. A kereskedelmi 3D CAD weboldalakról a patacsont nyomtatásához szükséges modell már most is letölthető, ha valaki nyomtatni szeretne.

A meglévő technika gyakorlati felhasználása azonban még gyerekcipőben jár. Persze jó néhány diplomamunka született már a lópata 3D szkennelésének szükségességéről és lehetséges eljárásairól, hogy az adott ló patájára tökéletesen illeszkedő patkót lehessen elkészíteni. 2007-ben egy lengyel csoport publikált egy szabadon hozzáférhető, peer-reviewed tanulmányt, melyben 3D szkenneléssel összehasonlították a bal és jobb elülső lábak patacsontjainak morfológiáját. Ugyanakkor nem tettek említést az élő lóláb szkennelésének lehetőségéről.

A gyakorlati használathoz a legközelebb talán Magdelana Rosendahl (Skovde University, Svédország) diplomamunkája jutott, amiben azt jósolja, hogy a 3D szkennelés értéke a patkolókovácsok számára az lesz, hogy még inkább professzionális szintre emeli ezt a hagyományos szakmát, illetve hogy a 3D szkennelés inkább lesz diagnosztikai és dokumentációs eszköz, mint egy olyan klinikai eljárás, amivel a sánta lovakon segíthetünk.

Az utrechti egyetemen folyó projekt célja, hogy egy rendszerbe kerülhessen a teljes pata szkennelése, valamint az adott lóra a patkó elkészítése. Az utrechti egyetem projektben résztvevő patkolókovácsai, Jan de Zwaan és Gerben Bronkhorst egy ARTEC hand-held 3D white light kézi szkennerrel és egy standard CAD applikációval dolgoznak, de a jövőben szeretnének saját szoftvert kifejleszteni. A pata szkennelése mindössze pár perc, a patkó megszerkesztése körülbelül egy óra, maga a nyomtatás pedig jelenleg 9 óra időigényű. Az egyetem mozgáselemző szoftverének segítségével értékelik majd az eredményeket, amikor a lovakra felkerülnek a patkók. A csapatnak 8000 eurót kell gyűjtenie a kutatás első etapjára. Mint mondják, a technológia nagy előnye, hogy mérnöki pontossággal megtervezhetőek a patkók az adott ló egyéni konformációjának figyelembe vételével, illetve hogy akár az ortopéd patkók is rendkívül kis súlyúak lehetnek, illetve hogy egyaránt készíthetőek lesznek majd akár ragasztható, akár szegelhető patkók is.

Kérdés azonban, hogy beváltja-e a 3D nyomtatás a hozzá fűzött reményeket? Hiszen jelenleg kereskedelmi forgalomban patkók és patkolási kiegészítők sokasága van forgalomban, amelyekkel szinte lehetetlen, hogy egy jól képzett patkolókovács ne találja meg a megfelelő megoldást az adott ló számára. Választhatunk acél, alumínium, vagy műanyag patkót ragasztható vagy szegelhető kivitelben, különféle sarokemelőket, alátéteket, ragasztókat, kitöltőanyagokat, ortopéd kiegészítő elemeket, vagy speciális ortopéd patkókat számos méretben. És persze a kézi kovácsolás is csodákra képes. Emellett ne feledkezzünk meg arról, hogy a patkolókovács minden egyes esetben az adott ló lábára kell, hogy alakítsa a patkót, így minden egyes patkó személyre szabott – már ma, 3D nyomtatás nélkül is.

A technológia egyelőre nehézkes, idő- és költségigényes, tapasztalta Ormándi Zsolt is, akinek lehetősége volt kipróbálni a 3D nyomtatás előnyeit. Véleménye szerint a technológia elsősorban a csikók lábkorrekciója esetében lenne hasznos, de egyelőre – különösen a hazai lótartók körében – erre nincs fizetőképes kereslet, illetve a szükséges korrekcióhoz könnyen beszerezhetőek, vagy akár a patkolókovács műhelykocsijában megtalálhatóak a szükséges ragasztók és patacipők. A 3D nyomtatás esetében azonban a patkolókovács először kimegy az adott lóhoz vagy csikóhoz, elvégzi a szaruszabályozást, méretet vesz, majd megszerkeszti a patacipőt a szükséges módosításokkal, egy éjszaka alatt kinyomtatja a patacipőt, majd másnap vissza kell mennie a klienshez felragasztani azt.

Emellett pedig érdemes abba is belegondolni, hogy jelenleg a lovak nagy részén fém patkókat alkalmazunk, melyek sokkal kevésbé károsak a környezetre, mint műanyag társaik. A 3D nyomtatás során viszont nagyrészt műanyagokat tudunk felhasználni.

Forrás: The Hoof Blog 

Kapcsolódó cikkek:

Tépőzáras patkó lovaknak? / Clippable Horseshoes? >>

Speciális patkóban díszelegnek a rendőrlovak március 15-én >>