A fehérvonal-betegség alattomosan támad, és rendkívül nehéz megszabadulni tőle, a regeneráció pedig hosszú hónapokig, de akár egy évig is eltarthat. De pontosan mi okozza, hogyan lehet felismerni, kezelni, és leginkább: hogyan lehet megelőzni?
.
Fehérvonal: az élő kapcsolat
A pata szarufalát az élő bőrtől a pártaszél választja el, alulról pedig a talpi szaruhoz a fehérvonalban kapcsolódik. Míg a fal, a talp, a sarokvánkosok és a nyír szaruja oszlopos szaruból áll, addig a fehérvonalat lemezes szaru alkotja.
A fal szaruja több rétegből áll. A külső réteg az úgynevezett fénymáz, ez egy vékony védőréteg oszlopos szaruból, amely pártaszegély irháján képződik és onnan nő lefelé. A középső réteg szintén a párta irháján termelődő oszlopos szaru, ez a pata legvastagabb rétege (1-1,5cm). A szarufal harmadik, legbelső rétegét lemezes szaru alkotja, amely az irhalemezkék felett termelődik.
Egészséges patában a lemezes szaru és az irhalemezkék közötti kapcsolat rendkívül erős. Mindegyik lemezen vannak másodlagos, harmadlagos lemezkék, amelyek növelik a felületet, ezáltal erősebbé teszik az irha és a szarulemezek közötti kapcsolatot. A fehérvonalat egyrészt az elsődleges lemezkék alkotják, másrészt pedig az irhából hozzájuk oldalról kapcsolódó puhább másodlagos és harmadlagos lemezkék.
A fehérvonal-betegség során a szarufal külső és középső rétege egy fertőzés következtében elválik a pata többi részétől. Az elváltozás a szarufal alatt akár a talpi felülettől pártaszélig is terjedhet. A betegség bármelyik lábon megjelenhet, de az elülső lábakon gyakoribb az előfordulása. Érinthet egy, de akár több végtagot is. A fehérvonal-betegség sántaságot csak súlyosabb esetekben okoz. Mivel a pata egysége, súlyviselő képessége sérül, a fehérvonal-betegség kezelés nélkül a patacsont rotálódásához is vezethet.
Okok
A fehérvonal-betegség már jó ideje ismert probléma, az angol szakirodalomban többféle elnevezéssel illetik, úgy mint white line disease, seedy toe, hollow foot, wall thrush, stall rot.
Sokáig kérdéses volt kialakulásának oka, mára azonban tudjuk, hogy a fehérvonal-betegség kialakulásáért elsősorban gombák tehetőek felelőssé – bár általában baktériumok jelenléte is kimutatható. Egy tanulmány 22 fajta gombaspórát hozott összefüggésbe a betegséggel, ebből hat gyakorlatilag kiirthatatlan volt a laborban. Ezek a kórokozók rendkívül ellenállóak, és bárhol jelen lehetnek a ló környezetében.
A gombaspórák elsősorban az amúgy is meggyengült, problémás, károsodott patát támadják. A pata rétegei közé mechanikai sérüléseken keresztül jutnak be. Hajlamosító tényezők lehetnek például:
- túl hosszú hegyfal
- bakpata
- korábbi tályogok repedései
- sarokfali repedések
- korábbi savós patairha-gyulladás miatt károsodott pataszerkezet
Diagnózis
A fehérvonal-betegséget általában a patkolókovács veszi észre a szokásos körmölés során. A fehérvonalban málló, porózus fekete vagy szürke anyag figyelhető meg. A károsodott szaru eltávolítása után láthatóvá válik a szarurétegek egymástól való elválása.
Az betegség által érintett részek a pata kopogtatásával is meghatározhatók. A diagnózis felállításában és az elváltozás pontos kiterjedésének meghatározásában sokat segít a röntgen. Ha pedig a fehérvonal-betegség savós patairha-gyulladással karöltve jelentkezik, mindenképp szükség van röntgenre.
Kezelés
A fehérvonal-betegség sikeres kezeléséhez a patkolókovács, az állatorvos és a lótartó közös és kitartó munkája szükséges.
Először a patkolókovács eltávolítja az összes fertőzött szövetet. Ez enyhébb esetekben azt jelenti, hogy a patakéssel kikaparja az érintett üregből a fertőzött részeket, de ha a betegség nagyobb területet érint, meg kell bontania a szarufalat. A patát innentől kezdve tisztán és szárazon kell tartani, mivel a fertőzést okozó gombák legnagyobb ellensége a fény és a levegő. Még a legelői harmat is kerülendő. Ajánlott a fertőzés által érintett részt naponta egyszer drótkefével letisztítani. A kezelést az állatorvos javaslatára és utasításának megfelelően ki lehet egészíteni helyileg alkalmazott gombaellenes készítményekkel.
A szaru növekedését biotin tartalmú takarmánykiegészítők 6-12 hónapon át tartó etetésével lehet elősegíteni. Amennyiben a ló nem sánta, nincsenek fájdalmai, a száraz területen való rendszeres mozgatás is segíti a szaru növekedését.
A patkolókovács 10-14 naponta ellenőrzi a pata állapotát, és eltávolítja a további fertőzött részeket, illetve patkolással segíti a károsodott szaru regenerációját. Attól függően, hogy a pata szarujának mekkora részét kellett eltávolítania, szükség lehet ortopéd patkolásra, mivel fontos, hogy az elbontott patafal súlyviselő, támasztást adó szerepét valami átvegye. Ha meg kell bontani a szarufalat, fontos, hogy a nyír és a sarokfalak plusz alátámasztást kapjanak – ennek hiányában a fehérvonal-betegség mellett savós patairha-gyulladás alakulhat ki. Jól bevált az úgynevezett „rockandroll” patkók, illetve az enyhén emelt szárú patkók alkalmazása, illetve segíti a regenerációt az átfordulási pont hátrébb hozása is.
A hiányzó szarufalat a fertőzés felszámolása után a patkolókovács különféle pataragasztókkal vagy patapótló anyagokkal pótolhatja. Erre mindenképp szükség van, mivel ha a szarufalat megbontja a szakember, de annak pótlása nem történik meg, a patacsont a megbontott szarufal felé elmozdulhat, így visszafordíthatatlanul károsodhat a pata szerkezete. A ragasztó felhelyezése előtt rendkívül fontos a fertőzés teljes felszámolása, és a baktériumok, illetve gombák elleni kezelés – ezt segíti a ragasztó kötési hőfoka is.
Olyan súlyos esetekben, amikor a patkolás nem megoldható, szükség lehet patacipőre, a pata gyógyszeres gipszelésére, vagy a laminitiszes lovak esetében is használt, csavarozással felhelyezett fa „cipőre”.
Mivel a szarufal megbontása drasztikus, a legtöbb lótartó számára ijesztő művelet, hajlamosak halogatni a beavatkozást. A fehérvonal-betegség esetében azonban a késlekedés csak azt eredményezi, hogy egyre kiterjedtebb lesz a fertőzés. Minél hamarabb kezdődik meg a szakszerű kezelés, annál kisebb mértékű beavatkozásra van szükség és annál hamarabb léphet a ló a gyógyulás útjára.
Megelőzés
A fehérvonal-betegség megelőzésének kulcsát kialakulásának okai adják. Mivel a fertőzést okozó gombák a ló környezetéből a pata sérülésein át kerülnek a patába, a legfontosabb, amit a betegség megelőzéséért tehetsz, az a pata egészségének fenntartása megfelelő pataápolással, szakszerű szaruszabályozással és patkolással, megfelelő istállóhigiénia fenntartásával és kiegyensúlyozott takarmányozással.
Mint oly sok pataprobléma esetében, a megelőzés a fehérvonal-betegség esetében is kifizetődő, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegség hajlamos a kiújulásra.
Forrás:
- Ormándi Zsolt: A patkolás hatása a patamechanizmusra
- The Horse
- HorseJournals
Lektorálta: Ormándi Zsolt, patkolókovács mester
Fotók: Ormándi Zsolt, patkolókovács mester
Kapcsolódó cikkek:
Egy szeg miatt a ló elveszhet: a szegbelépésről >>
Interosseus, suspensory, egyenítőszalag: sérüléseit könnyebb megelőzni, mint kezelni >>
Patatályog: tünetek, kezelés, kockázatok, mellékhatások >>