Egy csúnya és makacs duzzanat a könyökön, amitől nem mindig könnyű megszabadulni: a patkókelés a legtöbb esetben mindössze kozmetikai probléma, sántaságot nem okoz, fejtörést viszont annál inkább – a lótartóknak.
.
Lássuk, mi okozza a patkókelést és hogyan kezelhető ez az elváltozás.
Fotó: Pixabay
A patkókelés anatómiája
A nyálkatölmők feladata az, hogy megkönnyítsék a lágyszövetek mozgását, elcsúszását az ízületek, illetve csontos kiugrások felett. Általában épp csak annyi szinoviális folyadékot tartalmaznak, hogy hogy ellássák ezt a feladatot.
Ha viszont a nyálkatömlő begyullad – ez a bursitis -, akkor megduzzad, felgyűlik benne a folyadék, a fala pedig megvastagszik. A kezdetben elmozdítható, folyékony tartalmú duzzanat körül idővel rostos burok keletkezhet, ha a kiváltó okot nem sikerül orvosolni. A duzzanat akár grapefruit nagyságú is lehet. Nyálkatömlők a test számos pontján megtalálhatók, gyulladásuk azonban leginkább a sarokgumón, a lábtövön, a maron és a tarkón, illetve a könyökön a leglátványosabb és a leggyakoribb. Ez utóbbi a patkókelés.
A patkókelés kortól és fajtától függetlenül bármilyen lónál jelentkezhet és még csak az sem szükséges a kialakulásához, hogy a ló patkolva legyen. Általában mindkét könyökön megjelenik. A legtöbb esetben nem okoz sántaságot, csak ha már méretesebb, illetve ha befertőződik. A túlságosan nagyra duzzadt patkókelések esetében további problémát jelenthet a heveder okozta dörzsölés.
A grafikát az Illustrated Veterinary Anatomical Nomenclature ábrája alapján a MAPE készítette
Mi lehet a kiváltó ok?
A patkókelést általában valamilyen ismétlődő trauma, nyomás okozza, a leggyakrabban:
- túl hosszú sarokfal
- túl hosszú patkószárak
- a patkóban bennfelejtett patkósarok
- elégtelen almolás
- a ló valamilyen egészségügyi probléma miatt túl sokat fekszik
- az ügetőknél, illetve más, különleges jármódú lovaknál előfordulhat, hogy a hátsó láb éri el mozgás közben a könyököt
Az esetek döntő többségében tehát a patkókelés „csak” egy figyelemfelhívó tünet, ami azt mutatja, hogy valamin változtatnia kell a lótartónak. Az okok feltárása és a megoldás kidolgozása gyakran az állatorvos és a patkolókovács közös feladata.
A legjobb és legbiztosabb megoldás a kiváltó ok megszüntetése, tehát:
- az egészségügyi problémák feltárása és kezelése
- vastag alom
- szakszerű patkolás és körmölés
- a patkósarkak eltávolítása
- segítség lehet a ló csüdjére helyezhető, fánk formájú védőeszköz, ami megakadályozza, hogy a pata a könyökhöz érjen
- szintén segítség lehet a ló környezetének megváltoztatása, például másik bokszba helyezés, az etető áthelyezése, karámos elhelyezés beállóval, stb.
Patkókelés – Fotó: Hegedűs Tibor, MAPE
A patkókelés kezelése
Mint oly sok, a lovak egészségét érintő probléma esetében, úgy a patkókelésről is elmondható, hogy a friss bántalmat sokkal könnyebb orvosolni, mint az idült elváltozásokat. Fontos tudni, hogy ha a kiváltó okot nem sikerül megszüntetni, a patkókelés vissza-visszatér, a bursa körül megvastagodó rostos tokszövet egyre inkább hajlamos lesz a sérülésre.
A kiváltó ok megszüntetése mellett az állatorvos általában először konzervatív terápiát szokott javasolni, tehát például hidegterápiát, és/vagy vérbőséget előidéző kenőcsöket. A legtöbb ló jól reagál a konzervatív kezelésre.
Súlyosabb esetekben az állatorvos javasolhatja a folyadék leszívását, majd a bursába injekció fecskendezését. Fontos tudni, hogy mivel a nyálkatömlő membránja termeli a folyadékot, ha a kiváltó ok nem szűnik meg, a duzzanat visszatér. A bursa leszívása, illetve injekciós kezelése minden esetben a higiéniás szabályok maximális betartása mellett történik, megakadályozandó, hogy a bursába kórokozók jussanak és ott fertőzést idézzenek elő. Friss esetekben a beinjekciózás eredményes terápia lehet.
Ha a nyálkatömlő megnyílik és befertőződik, rendkívül nehéz a fertőzést megszüntetni és az ízület is károsodhat, ilyen esetekben műtétre is sor kerülhet. A bursát a ló álló helyzetében, bódítás és helyi érzéstelenítés mellett el lehet távolítani. Az operációt 2-3 hét boksznyugalom követi, szigorúan kikötve, megakadályozandó, hogy a ló lefeküdjön és ezzel túlzott feszülésnek tegye ki a műtéti területet.
Patkókelés – Fotó: Kajsza Béla
A patkókelés nem tályog
Fontos tisztázni, hogy amíg be nem fertőződik, addig a patkókelés nem tályog. Tályogról beszélünk a környezettől élesen, tokkal elhatárolt gennygyülem esetén (Forrás: Sebészet, Gaál Csaba (2012), Medicina Könyvkiadó Zrt.). A patkókelés nem ilyen, hanem a bursa gyulladása, és csak bizonyos esetekben indokolt belőle a folyadék leszívása.
Rendkívül fontos, hogy lótartóként semmiképpen se próbálkozz saját magad a bursa leszívásával illetve öblítésével, mert rendkívül nagy az esélye, hogy kórokozó jut a nyálkatömlő belsejébe, aminek az eredménye súlyos, fájdalmas és nehezen kezelhető gyulladás lesz.
Forrás: Lovaspraxis.hu, Lósántaság.hu, Merck Veterinary Manual
Lektorálta: Dr. Földvári-Nagy Csaba, dr. Gerics Balázs, Ormándi Zsolt
Kapcsolódó cikkek:
A nyírrothadás oka, megelőzése és kezelése >>
Patatályog: tünetek, kezelés, kockázatok, mellékhatások >>
Egy szeg miatt a ló elveszhet: a szegbelépésről >>