Átvették mesterleveleiket az első magyar patkolókovács mesterek

Különleges ajándék kerül idén az első három magyar patkolókovács mester karácsonyfája alá: karácsony előtt néhány nappal ünnepélyes keretek között átvehették mesterleveleiket.

Pék, méhész, lovász, patkolókovács, mezőgazdasági gépész mesterokleveleket adott át a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara december 19-én a Mezőgazdasági Múzeumban. Idén közel 50 szakember tett mestervizsgát ezen szakmákban.

„Nagy szükség van mesterekre, hiszen munkájukkal komoly értéket teremtenek és adnak tovább. A társadalom jövője azon is múlik, hogy minél több jól képzett szakember álljon rendelkezésre az agráriumban” – fogalmazott a mesterlevelek átadásakor Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke.

Kiemelte: a NAK célja a mestervégzettség presztízsének újbóli megerősítése; hiszen a mestervizsgát tettek azon túl, hogy szakmájukat mesterfokon művelik, nagy felelősséget is magukra vállalnak azzal, hogy a fiatalabb generációnak átadják tudásukat.

Pródán Norbert, Ormándi Zsolt, Prof. Dr. Sótonyi Péter, Dezső Gergely

Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem Prima díjas rektora szerint az egyik legnagyobb elismerés az, ha valaki mesterré lesz. Kiemelte, hogy ezeket a pék, patkolókovács, lovász, méhész szakmákat még a mai felgyorsult, fejlett világunkban sem helyettesíthetjük mesterséges intelligenciával, a szakemberek szerepe elengedhetetlen. A mestereknek nem csak lelkesen, de lelkesítően kell végezniük mesterségüket, hangsúlyozta a rektor.

Prof. Dr. Sótonyi Péter

Több éves előkészítés után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szárnyai alatt, az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Patkolókovácsok Egyesülete koordinálásával 2015-ben vette kezdetét az első hazai a patkolókovács-mester vizsgafelkészítő tanfolyam. A képzés hossza 300 óra volt 3 félévre elosztva, gyakorlatorientált módon. Az előadók a hazai oktatógárda mellett elismert nemzetközi oktatókovácsok, állatorvosok és más elismert szakemberek voltak. A résztvevők oktatása többek között az Állatorvostudományi Egyetemen, a Lógyógyászati Tanszék és Klinikán, illetve a Budapesti Műszaki Egyetemen is zajlott.

A mestervizsgának gyakorlati és elméleti része volt, mindkettő további feladatokból állt. A gyakorlati vizsgán nemcsak a mindennapi munkához legközelebb álló feladatok (lóbírálat és körmölés) szerepeltek, hanem a vizsgabizottság által jóváhagyott szempontok szerint a helyszínen szálanyagból készített patkóval kellett ellátni a lovat. A vizsga másik fontos eleme volt, hogy 12 különlegesebb, a képzés során megismert ortopéd patkó közül kellett kettőt kovácsolni. Mindkét részfeladatnál szintidő is nehezítette a minőségi munkát. Példamutatóan magasra, az angliai patkolókovácsok képzésével megegyező szintre helyezte a megkövetelt színvonalat a vizsgabizottság külföldről meghívott szakértője, Grant Moon.

Az elméleti vizsgának szóbeli és írásbeli része is volt. A szóbeli nemcsak a többi szakma mestervizsgájánál is alkalmazott részekből (pedagógiai és vállalkozási ismeretek, szakmai ismeretek) állt, hanem egy-egy szakdolgozat összeállítását, illetve annak megvédését is tartalmazta.

A felkészítő tanfolyamnak 2015-ben tízen vágtak neki, 2017 tavaszán kilencen jelentkeztek vizsgára és végül csak hárman nyerték el a megtisztelő patkolókovács mester címet – elsőként hazánkban. A sikeres vizsgázók mesterlevelet és mesterigazolványt kaptak, illetve a jövőben ők jogosultak a patkolókovács tanulók oktatására, képzésére.

Tízen vágtak neki a tanfolyamnak

A képzés szervezői – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Patkolókovácsok Egyesülete – a lovak magasabb szintű ellátását várja az új szakemberektől több vonalon is: úgy az önállóan végzett munkában, mint az állatorvossal történő hatékonyabb együttműködésben és a leendő patkolókovácsok képzésében.

Forrás és fotó: NAK, MAPE